Műteremmel és galériával gazdagodik a legszebb vajdasági tájházak között számon tartott temerini tájház. A rég dédelgetett álom, úgy tűnik, megvalósul, hiszen elkészült a tervdokumentáció, az építkezéshez szükséges pénz is megvan, pontosabban épp annyi, hogy az alapot még a tavaszi hónapokban lerakják. Ezzel újabb tartalmat kapna a tájház és a hozzá tartozó udvar, kert, ugyanis a hét évvel ezelőtt átadott épület azontúl, hogy őrzi Temerin magyar lakosságának népi építészeti emlékét, és bemutatja a hagyományos paraszti életmód jellegzetességeit, eddig is lehetőséget kínált közösségi összejövetelekre, kiállítások megtartására, hagyományápoló és egyéb kulturális tartalmak megtartására.
– A tájház lakóházi része mögött levő gazdasági épületek egyenes folytatásában, a kertben építkezünk majd, egy otthont szeretnénk kialakítani a képzőművészek számára. Az L alakú épület hat méter széles és húsz méter hosszú lesz mindét irányban. Bal szárnyában kap helyet a műterem, középen lesz a lépcsőház váróteremmel és irodával, a jobb szárnyában pedig helyet kapna egy galéria. Az emeleti rész felépítése nyilván várat majd magára, a tervek szerint azonban jobb szárnyában szintén galéria, a bal szárnyában a műterem felett pedig két vendégszoba kap majd helyet. A képzőművészek ily módon olyan helyhez jutnak, amilyenre régóta vágynak, és amelyre az év minden szakában szükségük van. Gondoljunk csak arra, hogy a TAKT újraindult Utcai Dávid képzőművész vezetésével, hogy sok helybeli fiatal tanul képzőművészeti szakon, és hogy az idősebb TAKT-osok is támogatják az elképzelést, sőt az ötlet is tőlük származik. Ez az épület állandó műhelymunkára ad majd lehetőséget, akár naponta igénybe vehetik a képzőművészek – fejtette ki Ádám István, a TAKT civil szervezet nemrégiben újraválasztott elnöke.
Mint kiderült, a tájház évekkel ezelőtti megvásárlásával nem oldódott meg a TAKT gondja, pontosabban a TAKT körül csoportosuló képzőművészek elképzelése egy olyan műterem kialakításáról, ahol az év bármely szakában összegyűlhetnek és alkothatnak. Aztán néhai Hajdú Ferenc javasolta, hogy hasznosítsák a tájház egy részét ily módon, egy műterem építésével. Az ötletet a TAKT vezetősége is támogatta, ugyanis a tájház a TAKT tulajdonában van. Ezek az előzmények voltak szükségesek ahhoz, hogy a Tartományi Nagyberuházási Alaphoz folyamodjon a civil szervezet, ahol két évvel ezelőtt pályáztak, és 1,2 millió dináros támogatást nyertek el.
– A pénzt nem utalták át jó ideig, csak idén, nemrégiben érkezett meg, így most már léphetünk tovább – foglalta össze a történteket Ádám. – A pénzt a tervrajz elkészítésére hagyták jóvá, de mi időközben ezt már beszereztük. Móricz Károly építésztechnikus elkészítette a terveket. Ugyanakkor belekezdtünk az elég költséges dokumentáció beszerzésébe, pl. telekegyesítésbe, mert két telken volt a tájház. A pénz viszont időközben sem érkezett meg. Dilemmában voltunk, leálljunk-e az egésszel, és odaveszik az addig befektetett pénzünk, vagy önerőből menjünk tovább. Ez utóbbit választottuk, ugyanis a dokumentumok csupán hat hónapig érvényesek, ha sokáig várakozunk, mindent elveszítünk, amit addig tettünk. Az engedély beszerzése tehát vége felé közeledik, és most már a tetőszerkezet körül kialakult patthelyzet is megoldódni látszik. Eredeti elképzelésünk ugyanis az volt – s ezt a műemlékvédő intézet is támogatta, sőt kötelezett bennünket –, hogy az új épületet náddal fedjük be, ne bontsuk meg a komplexum egységét. Természetesen azt szeretnénk, hogy a tájház funkcióját ne rontsuk el, ne ártsunk rendeltetésének, így az új épület is népi parasztbarokk stílusban lesz megépítve. A műemlékvédők nem tettek kifogást, viszont a baj akkor kezdődött, amikor a tűzvédelmi intézet nem engedélyezte a nádfedelet. Sem ők, sem a műemlékvédők nem akartak engedni a kikötésükből, így egy ideig valóban tanácstalanok voltunk. Aztán újra a műemlékvédőkhöz fordultunk egy kompromisszumos megoldással, arra kérve őket, hogy nád helyett hódfarkú cseréppel fedjük be az épületet. Elfogadták, így van remény, hogy a tűzvédelmiek is megadják az engedélyt, és megkezdhetjük az építkezést.
Érdekes helyzet állhat elő, mert a tájház lakóházi része esetében a tűzvédelem gond nélkül jóváhagyta a nádfedeles tetőzetet, a mögötte épülő új épület esetében pedig nem. Az új épületen tehát, ha felépül, hódfarkú cserép lesz, a lakóépületen pedig egyelőre piros cserép van. Az épületen ugyanis még mindig a körülbelül ötven évvel ezelőtti cserépfedél van, viszont nincs kizárva, hogy nádfedelesre cserélik, ha a TAKT Temerin testvérvárosával, Mórahalommal eredménnyel jár az IPA-pályázaton a tetőszerkezet kicserélésére. Ha nyernek, a régi épület tetőszerkezetének cseréjére is sor kerülhet még az idén.
Az építkezést mégis az alapoknál kell kezdeni. Mihelyt alkalmas lesz az idő, de még a tájházi nyári programok kezdete előtt lehelyezik az új épület alapját. Erre megvan a fedezet, ugyanis a nagyberuházási alap átutalta a megítélt összeg felét. A másik feléből őszre a falakat is felépíthetnék, ha lesz rá fedezet.
