A szabadság zarándokútja című, megrázó alkotás egy filmtrilógia első része. Alkotói 1991-ben kezdték el készíteni, és tíz év múlva fejezték be. Az első rész Litvániáról szól, pontosabban a litván ellenállásról, amely párhuzamba vonható a magyarországi 1956-os forradalommal. A fim szabadkai vetítése a Pannónia Alapítvány szervezésében jött létre. A rendezvényen jelen volt többek között a film rendezője, Balogh László , forgatókönyvírója dr. Kozma Huba , valamint Renatas Juška , Magyarország és Szerbia litván nagykövete.
A vetítést egy fotókiállítás előzte meg, a képeket Balogh László készítette a forgatás szüneteiben. A kiállítást dr. Kozma Huba nyitotta meg:
– Többször jártunk Litvániában, és sokat hallottunk a litvánok harcos és rendíthetetlen ellenállásáról, többek között az „erdei testvérek” harcáról. Történész létemre korábban alig hallottam arról, hogy Litvániában, Észtországban, Lettországban és Észak-Lengyelországban emberek az erdőkbe vonultak, és csaknem tíz évig harcoltak a KGB megtorlása ellen. Ez a film és a kiállítás főhajtás a függetlenségi küzdelemért. A filmben szerepel a Corvin-közi hős, Pongrátz Gergely, akinek őszintén vallanak a harcukról a litván testvérek és hozzátartozóik – hallottuk.
Balogh László felháborítónak tartja, hogy a ma emberének nincsenek ismeretei egy ilyen sok ideig tartó függetlenségi harcról:
– Valószínűleg a történelemtanárok sem tudják, hogy ezekben az országokban a második világháború valamikor a hatvanas években vagy még azután ért véget. Amikor majd a bolsevik bűnökről is rendszeresen készülnek filmek, akkor mondhatjuk, hogy bevégeztük a dolgunkat, de addig rengeteg a tennivalónk. A második világháború történeteit ugyanis nem a tankönyvekből ismeri a világ, hanem a fikciós filmekből – hangoztatta a film rendezője.
Az egybegyűlteket Várkonyi Zsolt, az MNT Közigazgatási Hivatal elnöke is üdvözölte. Elmondta, hogy ez a rendezvény közelebb hozza egymáshoz a magyarokat és a litvánokat. Hozzátette ugyanakkor, hogy az MNT és a vajdasági magyar közösség számára is fontos a közelmúlt valós történelmének feltárása és az európai országok szabadságharcairól való ismeretszerzés.
A vetítés után Kozma Zoltán, a Pannon Televízió főszerkesztője beszélgetett a film alkotóival, Renatas Juška litván nagykövettel és Siflis Zoltán rendezővel.
Renatas Juška elmondta a közönségnek, hogy megkönnyezte a filmet és nagyon büszke a népére:
– Ezzel a témával a nyolcvanas-kilencvenes évekig hallgattak, amikor pedig napvilágra került, sok könyv és film készült róla. Habár egy alkalommal Boris Jelcin nyilvánosan kért bocsánatot, Oroszország mostani vezetősége tagadja az akkori történéseket. Moszkva mindmáig tagadja, hogy Litvánia, Lettország és Észtország orosz megszállás alatt volt. Azt állítják, hogy önkéntesen léptek a Szovjetunióba, az erdőkben harcolók pedig banditák voltak. Egyetlen lehetőségünk, hogy ilyen filmekkel mondjuk el az igazságot – hallottuk a nagykövettől.
Siflis Zoltán rendező, a történelmi filmek tényfeltáró jelentőségéről is szólt, hiszen a magyar filmesek is komoly munkát végeztek a magyar múlt feltárása területén. Kiemelte, hogy a szabadságharcot többször kell megvívni. Először fegyverekkel, utána tollal és kamerával, hogy megmaradjon az utókornak. Végül pedig azt kell kiharcolni, hogy mindez hitelesen helyet kapjon az oktatásban is.
A filmet hamarosan műsorra tűzi a Pannon Televízió, a másik két részt pedig minden bizonnyal ősszel láthatjuk.
