– Mozgalmas évadot zárunk, sok vendégjátékunk volt. Három előadást játszottunk a budapesti József Attila Színházban, de felléptünk a Thália Színházban is, a Határon Túli Színházak Fesztiválján. Ugyanott két előadásunkat, a Zárórát és az Egy elmebeteg nő naplóját is rögzítette a televízió, a következő évadban ezeket sugározza majd a Duna Televízió. Fontos, hogy a Kreón című előadásunk, az Újvidéki Színművészeti Egyetem tavaly végzett diákjainak vizsgadarabja az idén eljutott a POSZT-ra.
Előrehaladást mutat, hogy elmehetünk oda, ahova korábban nem sikerült, például az előbb említett darabot a Kecskeméti Bábszínházban is játszottuk. Két nyári vendégjátékunk is lesz, mindkettő számunkra új terepen. A budai Városmajori Szabadtéri Színpadon július közepén játsszuk az Eastwicki boszorkányokat, az Indul a bakterházat és a Szomorú vasárnapot, az újszegedi Szabadtéri Színpadon pedig a Hyppolit, a lakájt. Ezúttal azonban nem megyünk Kisvárdára. Kaptunk ugyan meghívót A csúnya előadására, de a feltételek nem megfelelőek a számunkra – mondta Mezei Zoltán társulatigazgató, aki azt is taglalta, hogy mire büszke, és mi jelentett problémát az elmúlt évadban.
– Büszke vagyok arra, hogy a Délvidéki Magyar Színjátszás Napja alkalmából beindított felolvasószínházunk eredményt hozott, és egy ott bemutatott pályamű teljes költségvetéssel helyet kapott a repertoáron. A probléma talán az volt, hogy elcsúsztunk az évad utolsó bemutatójával. Ez azért történt, mert az előadást az új Soltis-stúdióhoz igazítottuk, amely a Harambašić utcai Mladostban lesz. A városvezetőségtől ígéretet kaptunk arra, hogy tavasztól használhatjuk, de erre nem került sor. Talán szeptembertől. Kénytelenek voltunk a Virrasztók premierjét is a Jadran színpadon tartani, amely folyamatosan foglalt volt, és csak nehezen préseltük be a programba az előadást. A technikai körülmények miatt csúszik a gála időpontja is. Közben megkezdődtek a jövő évad előkészületei. Tasnádi István lesz az új előadásunk rendezője, és már ellátogatott néhány napra Szabadkára. A körülményeink sajnos siralmasak maradtak, a színház építése nem haladt előre. Habár idővel hozzászoktunk valamelyest a behatárolt térhez, csak bizakodni tudunk, hogy ez a helyzet nem lesz tartós – fejezte ki reményét az igazgató.
