(Fotó: Máthé András ( 7ora7.hu ))
A Szegedi Szabadtéri Játékokon pénteken és szombaton láthatjuk Szarka Tamás első musicaljét a Máriát, Vidnyánszky Attila rendezésében. Szarka Tamást a Ghymesből ismerhetjük, ő maga is megjelenik az előadásban, akárcsak még egy ismert személy a magyar zenei életből, Földes László Hobó. Rajtuk kívül színre lép többek között Újhelyi Kinga, Bakos-Kiss Gábor, Mészáros Tibor, Rácz József és Pápai Erika.Az előadásról és mondanivalójáról a rendező, Vidnyánszky Attila számolt be lapunknak.
Hogyan került sor az együttműködésre Szarka Tamással?
– Korábban is használtam zenéjét az előadásaimban, például az Úri muriban, így személyes kapcsolat is kialakult közöttünk. Három évvel ezelőtt döntöttünk úgy, hogy létrehoztunk közösen egy előadást, a Csokonai Színházat pedig felajánlottam mint helyszínt. Gondoltam megpróbálhatjuk, tudunk-e együtt valami izgalmasat, műfajteremtőt létrehozni, amely nem az amerikai, angolszász musicalek hagyományait követi, mint sok más zenés előadás Magyarországon. A téma Szarka Tamás ötlete volt, de végigkísértem a darab születését az első pillanattól kezdve, úgy a szövegéét, mint a zenéjét. Örülök, hogy hozzájárulhattam ennek a kiváló műnek a létrejöttéhez.
Milyen témákat feszeget a musical?
– A lényeg a bibliai történet, de a máról és a mának szól, például a heródesi világ bemutatása megfogalmazza a számunkra nagyon fájó, borzalmas gyermekmegöléseket, amelyet a mi világunkban abortusznak neveznek. Ez nemcsak bekerült az előadásba, hanem a központi helyet is elfoglalja benne. Darabunk más fájó kérdéseket is érint. Nagyon jó volt a szerzővel együtt gondolkodni, és közösen megfogalmazni a darab lényegét.
A szereplőgárdában felfedezhetjük Szarka Tamást, a szerzőt és Földes László Hobót is. Kik alkotják még a színészcsapatot?
– Mondhatni talán, hogy egy baráti kör, hasonló gondolkodású emberek, mivel a magvát a Csokonai Színház színészek alkotják. A Csokonai Színház egyébként tele van nagyon tehetséges színészekkel, a szerepek megformálására pedig jól éneklő, prózai színészeket válogattunk, hogy a musical színházi része is meghatározó legyen. Minden kiemelkedőbb szerephez sikerült kiváló színészt találnom, részben a Csokonai Színházból, de itt van Pápai Erika és Rácz József is. Összehoztunk egy remek csapatot, és egy nagy tánckart. Ez ugyanis egy nagy produkció, amelyet decemberben kétszer játszottunk a debreceni Főnix Csarnokban négyezer néző előtt.
Hogyan emlékszik vissza a próbafolyamatra?
– Izgalmas volt, és szó szerint az utolsó pillanatig alakult minden. Az előadás egyik legszebb része, a heródesi látomásokban megjelenő gyermekgyilkosságok. A megölt gyerekek témáját, a heródesi iszonyatot, a mához csatoltuk, és itt valójában az abortuszban elpusztított gyerekek énekelnek. Egy egészen fantasztikus, gyönyörű része az előadásnak, amely egy héttel a bemutató előtt került be.
Az előadást a fülbemászó, lélekre ható zene mellett a látványosság is jellemzi?
– Igyekeztünk a zene mellé megfelelő látványt biztosítani. Olekszandr Bilozub kiváló ukrán díszlettervező, rendező és színész megközelítőleg tíz éve társam. Vele dolgozunk Szegeden is.
Változtat-e valamin az, hogy szabadtéren játsszák az előadást?
– Mindenképpen másfajta rendezői hozzáállást követel. Óriási térben kell megfogalmazni a mondanivalót, és a nézőtér méretét sem szabad figyelmen kívül hagyni. Nagy rendezői gesztusok szükségesek hozzá, ugyanakkor ez egy gyönyörű tér, és a szakralitása minden bizonnyal jól összehangolódik az előadásunkkal.
Az előadás tehát harmadikán és negyedikén lesz. Mi történik eső esetén?
– Jaj, ne legyen eső! Egyébként ötödike az esőnap.
