„Amikor a külhoni magyarság legitim képviselői és vezetői által tett javaslatok alapján a magyar állam kitüntetéseket ad, rendkívüli szolgálatokat, rendkívüli teljesítményeket ismer el” – hangsúlyozta köszöntő beszédében a miniszterelnök-helyettes, aki emlékeztetett: ha egy nemzet megőrzi a saját kultúráját, nyelvét, akkor nem pusztán annak a nemzetnek a megmaradását segíti, amelyhez tartozik, hanem az egyetemes emberiséget is gazdagítja. „Ugyanakkor a magyarság szempontjából is döntő fontosságú az a szolgálat, amelyet a külhoni magyarság végez” – tette hozzá Semjén Zsolt. A politikus elmondta: a kitüntetettek egyúttal példaképek is. „Nekünk, magyarországi politikusoknak példát adnak magyarságból és megmaradni akarásból” – fejtette ki gondolatát. A politikus leszögezte: a díjak átadásának a helye az Országház, az egyetemes magyarság háza, ahol a külhoni magyarok nem vendégek. „Nemcsak azért, mert amikor ez a ház épült, az egyetemes magyarság munkájával készült, hanem azért is, mert a következő parlamenti választásokat követően ebben az Országházban az egyetemes magyarság politikai akarata testesül meg” – mondta Semjén Zsolt.
Az idén kilenc határon túli magyar szervezet és személyiség kapta meg a Külhoni Magyarságért Díjat, amelyet a kormányfő ítél oda az arra érdemeseknek. Az elismerést a határokon túl élő magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző személyek és szervezetek kaphatják. Az idei kitüntetettek között van a horvátországi Csúzán működő Csárdás Ifjúsági Tánccsoport, a mintegy 2300 árva nevelésével és oktatásával foglalkozó Dévai Szent Ferenc Alapítvány, Gulácsy Lajos református püspök, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség kisiskolásoknak szóló folyóirata, az Irka gyermeklap, az erdélyi Magyar Ifjúsági Tanács, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség. Posztumusz kapta meg az elismerést Szénássy Zoltán, a 86 éves korában tavaly elhunyt révkomáromi gimnáziumi tanár, helytörténész. A díjazottak között van a vajdasági Karna Margit színművész, a „szép beszéd királynője”, aki öt évtizedes munkásságáért kapta az elismerést és az 1868-ban megalakult, legrégebbi vajdasági magyar kultúregyesület, a Kúlai Népkör Magyar Művelődési Központ, amely a magyar kultúra, a zene, a tánc és az ének hagyományainak ápolásért részesült a díjban.
Karna Margit lapunknak nyilatkozva elmondta: amikor értesült, hogy Külhoni Magyarságért Díjat kap, nem is tudta felfogni a hírt, idő kellett, hogy elhiggye, ez valóban megtörtént. „Hatalmas meglepetés volt, azt ugyanis tudtam, hogy felterjesztettek a díjra. De hogy megkaptam…” – mondta meghatódottan a művésznő. „Az érzés, hogy ezen a szép ünnepen, ebben a csodálatos házba eljöhetek, akkora megtiszteltetés számomra, hogy szinte ki sem tudom fejezni. Hálás vagyok az előterjesztését is és az elismerésért is” – tette hozzá Karna Margit.
A Kúlai Népkör Magyar Művelődési Központ nevében a díjat az intézmény alelnöke, Valka Károly vette át. A Magyar Szónak nyilatkozva kiemelte: az egyesület számára alapvető fontosságú a hagyományok és a nemzeti identitás őrzése. „A Népkörnek 650 család a tagja, ennyien is örülünk az elismerésnek” – mondta Valka Károly.
