2024. július 17., szerda

A nehezen emészthető XX. század

ÚJ KÖNYVEK
Több szempontból is érdekes téma a XX. század eseményeinek feldolgozása. Korosztálytól függően ugyanis annak kisebb vagy nagyobb részét sokan átéltük, tehát nincs meg az a történelmi távlat, amelyből biztonságos objektivitással lehetne közelíteni az olyan érzékeny témákhoz, mint a világháború, a nácizmus, a kommunizmus, a hidegháború, a vasfüggöny ledöntése vagy a délszláv háborúskodások. Az új évszázad második évtizedében sorra jelennek meg könyvek, amelyek ezeket az eseményeket igyekeznek feldolgozni, krónikai, naplószerű, tudományos vagy akár regényes megközelítésben. Ezúttal három – egy horvát, egy szerb és egy magyar nyelvű – könyvet mutatunk be.

Hrvoje Klasić horvát történész a hidegháborús időszak egyik legérzékenyebb évét vette górcső alá. A Jugoslavija i svijet 1968 (Jugoszlávia és a világ 1968) a keleti és a nyugati tömb közötti viszonyokat elemzi 1968 viszonylatában. Érzékeny időszakról van szó, hiszen akkortájt javában folyamatban voltak az országban azok a változások, amelyek az 1965-ös gazdasági reformmal indultak be, úgyhogy a Nyugaton egyetemista tiltakozásként indult lázadási hullám is másként érintette Jugoszláviát, mint Európa más országait. A könyv külön kitér Jugoszláviának a prágai tavaszhoz való viszonyulására, de a kutatás tágabb perspektívában is elemez, rávilágít, hogy az 1968-as év történései milyen hatással voltak az országban később végbemenő változásokra, sőt Klasić Tito szerepét is kivesézi, mind az itthoni, mind a nemzetközi színtéren. A kötet a zágrábi Lijevak kiadónál jelent meg.

Szintén egy európai és világszinten fontos évet elemez Vágvölgyi B. András.

Az 1989 című könyv fókuszában Magyarország, az ott végbemenő változások, a mozgolódó ellenzékiség helyezkedik el. A szerző napló- és regényszerűen vette górcső alá az évet, amikor ledőlt a berlini fal. Az év 365 napján kísérhetjük végig a főhőst, de rajta kívül megjelenik egy amerikai, egy szovjet és egy izraeli kém is, akik „rajta tartják a szemüket” az eseményeken, s mellékvonalon az 1989-ben zajló magyarországi bel- és külpolitikai történések is felvillannak előttünk. A könyv a Libri kiadónál jelent meg.

Ana Đokić írónő Gordana među vrbama (Gordana a füzek között) című regénye kissé más megközelítésű. Főhősnője, Gordana Bošković 1965-ben jön világra, édesapja egy montenegrói születésű, magát jugoszlávnak valló hivatásos katonatiszt, anyja egy szlavóniai parasztlány, akinek az apja a második világháborúban az usztasákat támogatta. A család a JNH-s kötődés miatt többször is költözködik. A regény 1965 és 1995 között minden évre vonatkozóan elmond egy epizódot a család életéből, amelyen keresztül nemcsak az adott időszak politikai viszonyai villannak fel, hanem az akkori tévéműsorok, az Eurovíziós Dalfesztivál, a pioníravatás és az adriai nyaralások is.

A kilencvenes évek eleje Gordanát Zágrábban éri, ott próbál választ találni identitásválságára, ott kell rájönnie, hova is tartozik az előállt zűrzavarban.

Ana Đokić regénye jóval több, mint „jugonosztalgikus” mű, a délszláv társadalom megannyi problémája, ellentmondása feltárul előttünk a belgrádi Laguna kiadónál megjelent regényben.