A délvidéki magyar színjátszás napja keretében zajló felolvasószínház a rendezvénysorozat egyik fő pontja. Az eseményt a szabadkai Népszínház Magyar Társulatának szinte egész évben nyitva tartó drámapályázata előzi meg, amely során kezdő vagy már befutott drámaírók műveit várják. A beérkezett szövegekből ezek után kiválasztják azt a kettőt, amelyek talán leginkább megérdemlik, hogy közönség előtt is bemutassák őket.
A felolvasószínháznak ezúttal a Gyermekszínház adott otthont, és mivel ez a rendezvény általában oldott hangulatban zajlik, így az első sorokban levő babzsákok is jól jöttek azoknak, akik szeretik kényelembe helyezni magukat. Miután pedig mindenki kényelmesen elhelyezkedett, először Verebes ErnőGerendák című darabját láthattuk Táborosi Margaréta rendezésében, majd pedig Gyarmati KataHappy Hours című művét Csernik Árpád rendezésében. A felolvasószínházat vitaest követte, amelyet Lőkös Ildikó dramaturg és Szűcs Katalin Ágnes kritikus vezettek. Mint elmondták, két stilizált világ tárult elénk, amelyek mindeközben különbözőképpen beszéltek a valóságról:
– A Gerendák izgalmas darab. A harmincas években játszódik, és egy szélmalomról szól, amelyet templommá akarnak átalakítani. Nem egy elkészült alkotás, de sok érték van benne, és egyedi előadást lehetne készíteni belőle. A szerző sokoldalúsága e művében is érezhető. A darab többféleképpen értelmezhető, de mindenféleképpen felkelti az érdeklődést. Költői történet a titkainkról és a bűneinkről, egy bibliai világot sejtet: hat nap alatt játszódik le, ismeretlen idegen jelenik meg színen, és a tiszta gyermek, aki áldozattá válik. Felróható neki ugyanakkor, hogy talán túl sok hosszú monológot tartalmaz, miközben a nézőt szimbólumokkal terhelik – mondták.
A Happy Hours kapcsán Szűcs Katalin Ágnes a Népszínház Magyar Társulatának új előadását Tasnádi István Tapasztalt asszonyát hozta fel, hiszen itt is szó volt a férfi-női viszonyokról és az ideális család megjelenítéséről:
– Talán Tasnádi-kór ütött ki? Talán mégsem, hiszen Gyarmati Kata darabja mégiscsak másképp nyúl ehhez a témához. Először kisvárosi sztereotípiákat mutat be, hol szomorú, hol pedig mulatságos módon. Utána éles kanyart vesz, és egy családi tragédia bontakozik ki a történetből. A darabban fontos szerepet kap a mese, ami pedig felróható neki, hogy a bevezetőből túl hirtelen csöppenünk bele a családi részbe. A közönség viszont jól reagál a történetre – hallottuk.
Az est házigazdájaként Mezei Zoltán társulatigazgatóelőször a drámapályázat, a felolvasószínház és az utána zajló beszélgetések fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta, a beszélgetések azért lényegesek, mert a szerzők fejlődését szolgálják, a visszatérő drámaírókon pedig ez érezhető is. Jó példának hozta fel Lénárd Róbertet, akinek művét a Virrasztókat repertoárra vették. A társulatvezető azt is kiemelte, hogy az idén sok jó darab érkezett, ami mindenképpen pozitív előrelépést jelent. Keresik is a lehetőségeket, hogy ezeket is bemutathassák.
