(Fotó: Bíró István)
„Szeretek lehetetlen fogadásokat kötni önmagammal. Színpadra vinni a Suttogások és sikolyokat, a mozi történetének egyik legmegrázóbb kultuszfilmjét – íme egy kockázat, melyet felvállalok, anélkül, hogy tudnám, hova vezet, anélkül, hogy tudnám, lehetséges-e a színházban újraalkotni a film által nyújtott utánozhatatlan élményt” – üzente Andrei Şerban neves román származású színházi rendező, a Columbia Egyetem tanára, aki tavaly állította színpadra Ingmar Bergman Suttogások és sikolyok című művét a 220 éves Kolozsvári Állami Magyar Színházban. Az előadás teljes mértékben magával ragadta Jovan Ćirilovot, a Belgrádi Nemzetközi Színházi Fesztivál (BITEF) egyik szelektorát, így került az európai színházi térképen is fontos színházi fesztivál műsorára. Tekintettel arra, hogy a BITEF évek óta a decentralizációra törekszik, az előadás természetes miliőjét Újvidéken találták meg, ahol három ízben adják elő, Belgrádban pedig nem tűzik műsorra. A magyar nyelvű előadást feliratozzák, így nyelvi akadályok nélkül ma, csütörtökön 20 órakor, pénteken pedig 16 és 21 órakor bárki megtekintheti a Szerb Nemzeti Színház kamaratermében.
Ingmar Bergman filmjének színpadi adaptációja 2010-ben három UNITER díjat kapott, kiérdemelte a legjobb előadásnak, a legjobb rendezőnek (Andrei Şerban) és a legjobb színésznek (Bogdán Zsolt) járó elismerést. A történet magvát négy nő alkotja: Agnes, a haldokló, nővérei, Karin és Maria, akik eljöttek, hogy mellette legyenek, és Anna, a szolgáló. A címben szereplő suttogások és sikolyok valójában a négy nő suttogásai és sikolyai. Visky András művészeti aligazgató, valamint Carmencita Brojboiu díszlet- és jelmeztervező a tegnapi újvidéki sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kolozsvári magyar színház a kritika véleménye szerint jelenleg a legjobb társulatnak számít Romániában, s az előadásban is látható Bogdán Zsolt, valamint Kézdi Imola a nemzetközi porondon is egyre nagyobb sikerre, elismerésre tesz szert. Şerbannak ez a harmadik rendezése a kolozsvári színházban, s ő választotta a darabot is. A társulat nemcsak a romániai magyar kisebbség színháza, hanem az egész közösséggé, egyre inkább internacionalizálódik, s pontosan ebben van kulturális ereje, szögezte le Visky. Milorad Đurić művelődési és tájékoztatási titkára tegnapi sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy a kulturális nyitottság alapvető érték, amit a tartomány minden tekintetben támogat. A romániai magyar előadás pontosan ezt a nyitottságot jelképezi, és a kultúrák közötti párbeszédet szolgálja.
A BITEF zsűrije egyébként minden évben négy elismerést ítél oda: a Mira Trailović-nagydíjat a legjobb előadás, a különdíjat pedig a színházművészethez kiemelkedően hozzájáruló produkció kapja, emellett a közönségdíjat, valamint a Politika napilap díját is átadják. A jeles színházi fesztivál a hétvégén zárul.
