A gazdagok telhetetlensége összeroppanthatja a világot mottóval indította útjára egész napos műsorát az arab Aljazeera televízió a balkáni térség számára. Honnan máshonnan, mint Szarajevóból, kivel mással az élen, mint Goran Milić szerkesztő-újságíróval?
A szerbiai kábeltelevíziók tudtommal még nem reagáltak az új, csaknem az egész Balkán-félszigetet megcélzó tévécsatorna műsorba iktatására, az internetnek köszönhetően mégis nyomon követhetjük az új tévécsatornát. Az arab hátteret, tőkét (hatást?) le sem tagadhatja az egy hete startolt médiaház, bár az indító és egyben megszólító gondolatok ennek ellenkezőjéről igyekeznek meggyőzni bennünket. Arról, hogy a független újságírás szellemében, tehát gyűlölködés, cinizmus, keserű humor, egyesek magasztalása-mások megvetése nélkül szólítják majd meg a nézőket, mert hisznek abban, hogy megértek erre a feltételek. Elérkezett az ideje annak, hogy macedón, montenegrói, szerb, koszovói, horvát, bosnyák, szlovén nyelvű nézőkhöz egyaránt szóló tévécsatorna kezdje meg működését a térségben. Lehet délibábos gondolatok ezek, Milić mégis hiszi, nem téved abban, hogy a térség lakosságát nagy átlagban boldogabbá tette Novak Đoković wimbledoni győzelme, mintha Rafael Nadal nyerte volna meg a tornát. Ezzel szemben 15 évvel ezelőtt Nadalnak bizonyosan sokkal több szurkolója lett volna a Balkán-félszigeten. Talán van is valóságalapja mindennek, de akkor sem hanyagolhatjuk el, hogy annak az embernek a tollából származnak, aki horvát származása ellenére mindig is a délszláv-egységnek szurkolt. Sokan ezt ellenszenvvel, mások szimpátiával fogadják, azt hiszem az Aljazeera esetében is ez lesz, amennyiben az ígéretekhez híven a kábelszolgáltatók műsorra tűzik, heves ellenzői és elkötelezett szimpatizánsai is lesznek az egész térségben.
Egyelőre az interneten (http://balkans.aljazeera.net) csaknem kifogástalan minőségben vételezhető a műsor. Az első benyomások szerint a tévéműsor valóban különbözik legtöbb, térségünkben vételezhető tévéállomástól, méghozzá abban, hogy rendkívül „széles látókörű”, a Föld számos pontjáról tudósít, amolyan „világtelevízió”. Ha mondjuk, az elharapózó szíriai zavargásokról akarunk többet megtudni, kétségkívül inkább ezt a tévécsatornát válasszuk, mint a már jól ismerteket. Egyébként az egész régió megjelenik, valamelyest ott van az Aljazeerán, de egyelőre eltörpül, alig jut kifejezésre. Túl sok a műsorbejelentő és az ismétlés a 24 órás kínálatban, viszont megkapó a nyelvi kavalkád. Olyan természetességgel váltanak nyelvet ezen a csatornán, mint a kétnyelvűek, vagy mint kígyó a bőrt. Bárcsak ilyen természetességgel hallgatnák sokan a magyar nyelvet is, bárcsak ne irritálna annyi embert a másfajta gondolkodás, bárcsak ilyen irányba haladna a Balkán-félsziget lakossága…
