Két éve alakult meg a székvárosi Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központ keretében működő Csipkeverő és Kézi Hímző Szakosztály. Tagjai, Guttai Irén, Szilágyi Anna, Volár Erzsébet, Gombár Erzsébet, Szabó Margit, Mavrenski Margit, Monoki Julianna Újvidéken élő nyugdíjasok, akik vezetőjükkel, Zuberec Vera népi iparművésszel tanulják a szakma csínját-bínját lépésről lépésre.
– A koronavírus-járvány miatt egy ideig szünetelt a tevékenységünk, most azonban ismét teljes gőzzel dolgozunk – mondta Zuberec Vera. – Mivel a Petőfiben nagy felújítási munkálatok folynak, egyelőre nálam jövünk össze. Mindenkinek megmutatom mit hogyan csináljon. A közös munka során adott utasítások alapján ki-ki önállóan dolgozik otthon a következő összejövetelig.
A Csipkeverő és Kézi Hímző Szakosztály tagjai: Gombár Erzsébet, Szabó Margit, Mavrenski Margit, Zuberec Vera, Monoki Julianna, Guttai Irén, Szilágyi Anna, Volár Erzsébet (Fotó: Bozsoki Valéria)
Jól el kell sajátítani az alapöltéseket. Megtanítottam az asszonyokat, hogyan kell beszegni a szélét a munkáknak, utána subrikát és borsókát készítettünk, és nógrádi palóc hímzéssel folytattuk a díszítést. Azt választottam, mert nem annyira igényes, de gyakorlatra kiválóan alkalmas. Utána varrjuk ki gyapjúval a párnákat, erdélyi tájegységek – Mezőség, Székelyudvar, Torockó – motívumaival, utána meg megbeszéljük a további munkát. De közben megjelent a magyarországi, a békéscsabai textilfesztivál pályázata. A kétévenként megtartandó rendezvény idei témája az ünnepi tárgyak készítése volt. Dunántúli vagdalásos fehér hímzést készítettünk, Guttai Irén és jómagam, futót és terítőt lenvászon alapanyagra, selyemmel varrva.
Guttai Irén kiemelt I. díjas dunántúli vagdalásos hímzett futója (részlet)
Nagy örömünkre kiemelt első díjjal ismerték el munkánkat – mondta Vera.
A népi textíliával foglalkozó anyaországi megmérettetésen és találkozón, a XVIII. Kárpát-medencei Népi Textilfesztiválon sikerrel szerepeltek más vajdasági alkotók is, akikről már napilapunkban beszámoltunk. A beküldött 1630 alkotásból a zsűri 65 munkát díjazott, 800-at pedig kiállított. A csodaszép munkákat április 8-áig tekinthetik meg a látogatók a Békés Megyei Könyvtárban és a Munkácsy Mihály Múzeumban.
Zuberec Vera kiemelt I. díjas dunántúli vagdalásos hímzett terítőjének sarka (részlet)
A Gál Ferenc Egyetem Gazdasági Karon megtartott háromnapos Népi Textilfesztivál Konferencia és a fesztivál az élő népművészet, a népi textilhagyományok továbbéltetésének valódi ünnepe volt. A Csipkeverő és Kézi Hímző Szakosztály tagjait Volár Erzsébet, Guttai Irén, Szilágyi Anna és Zuberec Vera képviselte a békéscsabai rendezvényen.
Vera jelenleg a mezőkövesdi Kiss Jankó Bori Kiállításra összpontosít. Elmondta, hogy a békéscsabai és gyulai múzeumban a békéscsabai nyári tábor hímzői feldolgozták a román halottas és díszlepedők motívumait, amelynek nyomán ő megtervezte a vagdalásos hímzéssel díszített nagy terítőt és futót, amelyet szintén Guttai Irénnel varrja, ezúttal kendervászonra pamut- és kenderfonállal. A Csipkeverő és Kézi Hímző Szakosztály többi tagjai lassacskán elkészülnek a palóc hímzésekkel, majd gyapjúval kivarrják a mezőségi párnát.
– Különleges nagyítóval ellátott lámpa alatt dolgozunk – mutatták a hímzők. – A subrikák készítésekor számolni kellett a szálakat, nagyító nélkül nem lehetett, de aztán is használjuk, mert szebb a hímzés, ha tökéletesen látunk.
Zuberec Vera a díjazott munkákkal a békéscsabai kiállításon
A subrika csipkefajta, hímzéstechnika: a textilből szálat húznak, s a bennmaradt szálakat mintázottan átszövik. A subrikát hímző keret segítségével varrják, ügyelve arra, hogy szép egyenletesek legyenek a keletkező lukacskák.
Miután Zuberec Vera felmérte, ki hogyan gazdálkodik az öltéstechnikával, két irányba, magyarországi és újvidéki rendezvényre irányítja a hímzők munkáját. Meglátása szerint a mezőkövesdi kiállításra Guttai Irén alkalmas a színvonalas munka elkészítésére, a többiekkel pedig készülnek a szövetségi kiállításra, amelynek megtartását Újvidéken tervezik augusztusban.
Hímzés közben (Fotó: Bozsoki Valéria)
Zuberec Vera, a szakmai körökben megbecsült népi iparművész sokat jár Magyarországra tanítani.
– Nyáron a népi hímző táborban a résztvevők hetven százaléka fiatal volt, lelkesedéssel hímeztek. Mi, újvidékiek bizony nagyon idősek vagyunk, nincs utánpótlás. Véleményem szerint nem tudunk magyarok maradni, ha nem csináljuk azt, ami a hagyományunk, kincsünk. Pedig nem akármit készítünk, hanem kizárólag magyar népi hímzést. Célom, hogy a magyar népi kultúra Vajdaságban megmaradjon. A munkámat díjmentesen csinálom, tele van örömmel a szívem, amikor szépen, eredményesen dolgozunk. Magyarországi továbbképzésen úri hímzést is fogok tanítani. Fájó, hogy nálunk erre nem tartanak igényt.
Volár Erzsébet, Guttai Irén és Szilágyi Anna a békéscsabai Munkácsy Mihály-szobornál
– Zuberec Vera rengeteg türelemmel bír – vélekedtek róla a hímző asszonyok. – Kár, hogy nem segít valaki annak a megszervezésében, hogy nálunk a fiatalabb korosztály részére indítsanak népi hímző tábort, műhelymunkát. Vera szívesen vezetné be az érdeklődőket a hímzés fortélyaiba. Reméljük, hogy az újvidéki augusztusi kiállításra fiatalok is ellátogatnak, és szép munkáink láttán bekapcsolódnak őszi foglalkozásainkba – hangzott el a munka közbeni beszélgetéskor.
