A magyar kultúra napja alkalmából, a szabadkai VM4K-ban Vadnai Erika versmondóval, a 24. Kossuth-szónokverseny díjazottjával és mentorával Móricz Virág Kinga Kazinczy-érmes versmondóval, szakképzett logopédussal és gyógypedagógussal folytatott izgalmas és üde beszélgetést L. Móger Tímea költő, író, újságíró, szerkesztő.
A csütörtök esti rendezvény folyamán nem csak a szónokversenyről hallhattunk részleteket. Az est vendégei azt is fejtegették, hogy mit jelent számukra a kisebbségi lét. Ehhez kapcsolódóan azt részletezték, hogy akkor tudatosul az emberben, hogy ő egy kisebbség tagja, amikor találkozik a többséggel. Akár Magyarországon is érezheti magát kisebbségben, ha szerbként vagy másmilyen magyarként tekintenek rá. Sokat számít az is, hogy a tömbmagyarság részeként növünk-e fel, vagy a peremmagyarsághoz tartozunk. Akik túlnyomó többségként magyarok közt nőnek fel, egy magyarlakta településen Szerbiában, azok ritkábban kerülnek olyan helyzetbe, hogy a kisebbségi léttel kelljen szembesülniük. Más a helyzete annak, aki magyarként szerbek közt él, de függhet ez attól is, hogy mekkora településről van szó. Egy nagyvárosban, ahol több nemzet él egymás mellett, nem annyira furcsa más nemzetiségűnek lenni. Viszont egy kisebb városban, mint amilyen Szabadka, a többségben élők jobban éreztetik a megdöbbenésüket vagy sértődöttségüket, ha például egy magyar nem beszél szerbül, holott Szerbia az otthona. Mint azt Vadnai Erika és Móricz Virág Kinga kiemelte, pont az ilyen fajta otthontalanság érzése miatt fontos az, hogy megmaradjunk vajdasági magyaroknak, ne szégyelljük azt, és ne tagadjuk le, bárhol is vagyunk.
A továbbiakban a beszélgetés résztvevői azt is taglalták, hogy az okoseszközök használata mennyiben befolyásolja a nyelvhasználatot. Az észrevételük szerint a közösségi média hatására az emberek többet olvasnak, folyton olvasnak, épp csak az elolvasottak színvonala kérdőjelezhető meg. A szülők nehezen kontrollálhatják azt, hogy a gyerekük mit olvas vagy néz, erre lenne jó megoldást találni, mert a mostani fiataloknak is – akik szülőség elé néznek –, ijesztő belegondolni abba, hogy majd mit fog látni és olvasni a gyerekük. A technológia ugyanis annyira gyorsan fejlődik, hogy nem mérhető fel, az új generációk milyen tartalmakat fogyasztanak. Ez egy kitaposatlan ösvény, erre nem találhatunk példát a múltban, mert ilyen még nem volt. Sok mostani szülő azzal sincs tisztában, hogy az internet milyen veszélyeket rejt.
Móricz Virág Kinga a logopédia felőli megközelítésből arra hívta fel a figyelmet, hogy a beszédkészségünk évről évre rosszabb, nagyon tömören akarunk fogalmazni, gyorsan és egyszerűen elmondani mindent, ez pedig a választékos beszéd rovására megy. Móricz Virág Kinga tapasztalatai szerint a mostani szülők túlságosan kimerültek és csak kevesen tudnak minőségi időt eltölteni a gyerekeikkel. A fiatal szakember azt is észrevételezte, hogy Vajdaságban hiány van magyar logopédusokból, mert nagyon sok a beszédhibás a gyermek, államilag pedig nincs rendszerbe foglalva sem a magyar logopédusok oktatása, sem pedig az, hogy minden iskola kapjon magyar logopédust, legalább egyet, de például egy nagyobb szabadkai iskolának az is kevés.
Nyitókép: L. Móger Tímea Móricz Virág Kingával és Vadnai Erikával beszélgetett, fotó: Lukács Melinda
