2024. november 5., kedd

Egy zentai építész kézjegyei

Rangos elismerésben részesült Vatai István – Életpályájáról, valamint a szabadkai Vackor óvoda kialakításáról, tervezéséről, kivitelezéséről beszélgettünk vele

Vatai István zentai építész fődíjat nyert a Jövőt építünk pályázaton, a szabadkai Vackor Magyar Iskoláskor Előtti Nevelő és Gyakorlóintézmény épületének tervezéséért. A magyarországi Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság által kiírt pályázaton azok az építészek részesültek elismerésben, akik részt vettek a 2010 óta a magyar kormány támogatásával a Kárpát-medencében épült magyar óvodák és bölcsődék tervezésében. A bizottság hat fődíjat és 22 egyéb díjat osztott ki az építészek körében. Beszélgetőtársunk elmondta, hogy nagyon örült a díjnak és ez egy hatalmas megtiszteltetés számára, hiszen neves szakmai zsűri ítélte oda ezeket az elismeréseket.
Vatai Istvánt az építészmérnöki szak felé egy baráti beszélgetés sodorta, amelyre egy szilveszterezéskor került sor még a középiskolás évei alatt. Tóth Vilmos barátja mesélt a belgrádi építészmérnöki karról, arról, hogy milyen feltételek szükségesek a fakultásra való bejutáshoz, valamint magáról az itt folyó képzésről. Az egyetemi tanulmányok befejezése után felmerült benne, hogy a fővárosban marad és ott vállal munkát, viszont Zenta városától ösztöndíjat kapott, valamint diákhitelt is vett fel, ezért hazajött és szülővárosában kezdett el dolgozni, az egykori Graditelj építőipari vállalatban.
– Akkoriban jobban szerettem volna tervezőirodában kezdeni a munkát, de mivel az ösztöndíjat a városatyáktól kaptam, ezért nem volt választási lehetőségem, oda mentem, ahová küldtek. Tíz évet ott dolgoztam különböző részlegeken, de a leghosszabb ideig a fejlesztési osztályt vezettem, később rövid időre az igazgatói pozíciót is betöltöttem. A Graditelj után a városházán folytattam a munkát a városrendezési és kommunális ügyosztályon vezető titkárként. Két-három év után olyan feltételekhez kötötték a munkát, ami nekem nem volt megfelelő, ezért otthagytam. Ezt követően Kiskőrösön dolgoztam, ahol létrehoztunk egy céget a barátommal. Időközben döntésre kellett jutni, hogy hol is szeretnék élni, és végül úgy határoztam, hogy hazajövök Zentára – mondta az építész.
Miután hazajött, 1996-ban megalapította szülővárosában az Arching Kft.-t, ami azóta is működik. Vatai István elmondása szerint egy új dologba vágott bele, mégpedig, hogy a tervezéssel kezdett el foglalkozni helyi szinten.
– Nem volt könnyű az indulás, hiszen akkor már sok iroda működött és lépést kellett tartani velük. Műszaki ellenőrzéssel, tervezéssel, és néha kivitelezéssel is foglalkozunk. A cég profilja alapvetően a helyi viszonyokból ered, nem lehet csak egy valamire specializálódni, ezért a lakóépületektől kezdve a sportlétesítményeken át, az ipari épületekig mindent tervezünk. Elsősorban Zentán és a környékén dolgozunk, de több vajdasági településen is végeztünk már munkát – fogalmazott Vatai István.
Hozzátette még, hogy azok közül az épületek közül, amiket ő tervezett, sok kedvence van, de igazából mindig a legutolsó áll legközelebb a szívéhez, ami jelen esetben a zentai kis zsinagóga. Kiemelte, hogy a zsinagóga egy olyan épület, amely teljes körű felújításon esett át, és újra élettel töltötték meg. A Vackor óvodát, a zentai Royal Szállót, vagy a sportcsarnokot, a szabadkai Szekeres László Alapítvány/VM4K épületét sem szabad kifelejteni a listáról, hiszen többek között ezek is az ő munkájának gyümölcsei.
Vatai István elmondta, hogy a szabadkai Vackor óvodán majdnem egy teljes évet dolgozott a csapatával, és egészen a helyválasztástól a kivitelezésig részt vettek a munkában.

Vatai István építész, a Jövőt építünk pályázat egyik fődíjasa (Fotó: Horváth Attila)

Vatai István építész, a Jövőt építünk pályázat egyik fődíjasa (Fotó: Horváth Attila)

– Mikor elindult az óvodafejlesztési program, konzultánsként vettünk részt a projektben, segítettünk kiválasztani a megfelelő telket. Az óvoda jelenlegi telke három telekrész összekapcsolásából alakult ki, és ez is a maga módján megnehezítette a tervezést, hiszen nem lehetett végig építeni az utcai részt. A Radić Fivérek utca műemlékvédelem alatt áll, ezért bizonyos szabályokat be kellett tartani. Például az épület tetőcsúcsának a magasságát meghatározták, ami az épület egészére vonatkozott. Ez azért jelentett problémát, mert az utcai járda szintje és a telek vége között 2,5 méter volt a szintkülönbség. Az épületet először teraszos felépítéssel szerettük volna megoldani, hogy ne kelljen kihordani azt a sok földet, de ezt nem engedték meg. Így végül mondhatni beástunk, ami azzal járt, hogy a szomszédos épületeket támfallal kellett biztosítanunk – mondta Vatai István.
A tervező elmondta, hogy az épület teljes mértékben megfelel a modern követelményeknek, és Vajdaság területén valószínűleg ez a legjobban felszerelt és kialakított óvoda. Rendelkezik játszótérrel, saját parkolóval, valamint külön gazdasági udvarral is, ahol a konyha helyezkedik el, továbbá az udvari rész is bizonyos területekre van felosztva, hogy a gyerekek azon belül maradjanak.

A szabadkai Vackor óvoda (Fotó: Molnár Edvárd)

A szabadkai Vackor óvoda (Fotó: Molnár Edvárd)

– Az óvodákra vonatkozó építészeti kritériumokat be kellett tartani, például, szabályozva van, hogy hány négyzetméter terület kell, hogy egy gyerekre jusson. A másik elvárás az volt, hogy a két bölcsődei csoport mellé három óvodainak is helyet kellett kialakítani, valamint az óvóképzős egyetemisták számára is, akik oda járnak gyakorlati oktatásra. A másik kritérium az volt, hogy a tornatermet az utcai részre kellett elhelyezni, ami elsősorban az óvodát szolgálja, de amikor nincs óvoda, akkor le lehet választani a termet és más eseményekre is használni, ezáltal több funkciót képes betölteni. Mindent úgy  kellett összeállítani, hogy a gyerekek számára egy kellemes, biztonságot nyújtó környezet legyen, valamint az ott dolgozó személyzet ezáltal megfelelő szintű oktató-nevelő munkát tudjon végezni. Ki kell emelni, hogy korszerű fűtéssel, napkollektorokkal, klímákkal, biztonsági és beléptető rendszerekkel is rendelkezik az épület. Mindenben arra törekedtünk, hogy teljes mértékben természetes anyagokat használjunk fel, a nyílászárók fából vannak, valamint a legjobb minőségű égetett blokk téglából építették az épületet malter nélkül, valamint a padló kaucsukból készült, tehát azt kell mondanom, hogy mindenben példaértékű. Ami még egyedülálló a környékben, hogy a sima tetőn kialakítottunk egy úgynevezett sportovi játszóteret, ami műfűvel van borítva, valamint hálóval van körülvéve, hogy a labda ne tudjon kirepülni. Itt tudják a gyerekek elsajátítani bizonyos sportok alapjait – mondta Vatai István építész.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás