A Szekeres László Alapítvány csütörtök esti rendezvényén a Forum Könyvkiadó Intézet által nemrég kiadott Alak a térben című kötetet mutatták be, amely Benes József festő- és grafikusművésznek állít emléket, esszéken, tanulmányokon, reflexiókon keresztül. Az est vendége dr. Faragó Kornélia irodalomtörténész, a kiadvány szerkesztője és válogatója volt, valamint dr. Füzi László irodalomtörténész, szerkesztő és dr. Ninkov K. Olga művészettörténész, a kötet két szerzője, a moderátor pedig Virág Gábor, a Forum igazgatója. Az est folyamán egyebek közt Benes József eredeti, figuratív világáról és művészetének befogadástörténetéről hallhattunk bővebben.
Benes József Bajmokon született 1930-ban, 1978-ban Magyarországra költözött, és 2017-ben hunyt el. A művészete a kezdetben meglepte a kritikusokat, kemény kritikákat kapott, de azután egyre inkább felismerték a jelentőségét, ehhez pedig hozzájárult az idők, a történelmi korszakok változása is. Emiatt is érdekes Benes befogadástörténete.
Az est folyamán Faragó Kornélia a könyv koncepciójáról, a válogatás szempontjairól szólt:
– Kaptunk egy szövegkorpuszt a családtól, és ezekhez kerestünk újabbakat. Nem raktunk be mindent a kötetbe, kihagytuk azokat az írásokat, amelyek például csoportos kiállításokról szólnak. Egyet hagytunk benne, amely a vajdasági periódusból való, mert azt gondoltam, meg kell mutatni, honnan indult, és kik között volt. Valójában arra törekedtünk, hogy kritikai szövegek, értekezések, méltatások kerüljenek be a kiadványba, és azt mutassuk meg, hogyan fogadta a kritika, hogyan küzdöttek kezdetben a művészetével, és hogyan bontakozott ki később a Benesről szóló szakirodalom. Egy kiterjedt befogadástörténetről beszélhetünk. A kötetben hatvan szöveg kapott helyet, negyven szerzőtől, és egy igazán impozáns névsorról van szó – hallottuk Faragó Kornéliától.
Füzi László arra a periódusára tért ki, amelyet Benes László már Magyarországon töltött:
– A festészete kibővült és kitágult, több színt kezdett el használni, de megőrizte magában a vajdasági világot, a kötődése a Vajdasághoz mindig megmaradt. Azt mondta, hogy a Pannon-alföldön élt korábban és most is – tudtuk meg Füzi Lászlótól.
Benes József művészetét Ninkov K. Olga is méltatta:
– Nagyon sok minden függ a kortól, amiben él a művész, és a környezettől, ami körülveszi. Benesről tudjuk, hogy eleinte tájképeket festett, azután a grafika felé fordult, de olyan nagyszerű képzőművész volt, hogy nem tört meg az opusa, amikor átment Magyarországra. Természetesen változott valamennyire, de mindig tudott megújulni. Nagy erejű képzőművész volt – mondta Ninkov K. Olga.
Az est résztvevői a saját élményeiket is megosztották a képzőművésszel kapcsolatban. Előkerültek jó anekdoták is, hiszen Benes Józsefre jellemző volt, hogy egy pillanat alatt a társaság közepévé tudott válni. Amiről még szó esett, hogy manapság talán nem irányul rá kellő figyelem, a fiatalok nem igazán tudnak róla, ez alól Zenta kivétel, ahol a mai napig is odaadóan foglalkoznak a művészetével.
Nyitókép: Füzi László, Ninkov K. Olga, Faragó Kornélia és Virág Gábor a könyvbemutatón (Lukács Melinda felvétele)
