Ez a hét a kereszténység legfontosabb ünnepére való készülődés jegyében telik. A kultúra.hu portál a húsvét előtti hét néphagyományait és szokásait szedte össze. A néprajz a következőket jegyezte fel. A köztudatban nagyhétnek nevezett húsvét előtti hetet régebben másképpen is nevezték, mint például: sanyarúhét, vizeshét vagy bűnbánó hét. De miért is kapott ilyen jelzőket? A nagy ünnep előtti héten rengeteg munka volt a ház körül, valamint kétszer mentek templomba naponta, azonban enni kevés alkalommal lehetett.
Nagyhétfő vagy tisztahétfő
A virágvasárnapot követő napon minden a már kora reggel elkezdett munkáról, a portörlésről, mosásról, suvickolásról egyszóval a nagytakarításról szólt. De nem csak az asszonyok, a férfiak is kivették részüket a munkából. A gazdák nagyhétfőn takarították ki az istállókat.
Nagykedd vagy tisztakedd
A takarítás nemcsak a ház lakrészeire és az istállóra vonatkozott, hanem a pincére, padlásra az udvarra és a konyhakertre is. A beteg állatokra is figyelni kellett, hogy gyógyulásán áldás legyen. Valamint babonából ezen a napon a tejre is különösen figyeltek, ugyanis azt tartották, hogy könnyen megronthatja a gonosz. A rengeteg munkán kívül az asszonyok meszeltek vagy javítgatták a vályogházakat. Főzniük nem kellett sokat, hiszen a böjtöt szigorúan betartó családok napi egyszer ültek asztalhoz.
Nagyszerda vagy szenvedőszerda
A legnehezebb férfimunkák napja volt, a gazdák elvégezték a szükséges munkákat, majd rendet raktak. Az asszonyok főzni kezdtek, de nem aznapra, hanem húsvétra – kalácsot és ünnepi kenyeret.
Nagycsütörtök vagy zöldcsütörtök
A zöldcsütörtök elnevezés onnan származik, hogy a Kárpát-medence több vidékén is ezen a napon csak zöld színű ételeket tálaltak fel: spenótot, sóskát és salátákat. Sok helyen a kemencékből kioltották a tüzet és csak nagyszombaton élesztették újra. Tilos volt a vendégjárás, naplemente után lármázással űzték el a gonosz erőket.
Nagypéntek vagy féregűző péntek
A legszigorúbb böjti nap. Sok helyütt egyáltalán nem vettek magukhoz ételt ezen a napon a hívek, másutt csak egy étkezés volt engedélyezett. A negyvennapos böjt finisében valószínűleg nem véletlenül érdemelte ki a nap a féregűző elnevezést… táplálék híján a férgek sem virulhatnak tovább a gazdatestben… Különleges és szép a harmaton járás nagypénteki szokása: aki a hajnali harmatban megfürdik nagypénteken, erős, szép és egészséges lesz egész esztendőben. Úgy tartották, hogy a nagypénteki tojás szerencsét hoz a megtalálójának és annak is, aki megeszi (természetesen nem ezen a napon, hanem a böjt végével, húsvétkor). A csütörtöki lármázás után ezen a napon csendes mágiával kísérelték meg távol tartani a gonoszt: szentelt gyertyát gyújtottak estére.
Nagyszombat vagy tűzgyújtó szombat
A kioltott kemencébe újra begyújtottak, az asszonyok főztek, sütöttek a férfiak pedig a szabadban töltötték a napot – körbejárták a szántóföldeket, a szőlőt, és elvégezték az utolsó teendőket. A húsvéti ételeket az asszonyok egy kosárba tették, majd azt az ablakba rakták, hogy az arra járó Boldogasszony áldását adja. A negyvennapos böjt ezzel a nappal ért véget, és húsvétvasárnap már meg lehetett bontani az áldott ételekkel teli kosarat.
Nyitókép: pixabay.com
