A működésének 20 éves évfordulóját ünneplő Vajdasági Magyar Művelődési Intézet tíz évvel ezelőtt, 2015-ben vállalta fel az értéktár-mozgalom vajdasági népszerűsítését, és azóta koordinálja a Vajdasági Magyar Értéktárat, valamint igyekszik szakmai segítséget nyújtani a települési értéktárbizottságok tagjainak és az értékfeltárás iránt érdeklődőknek. Az évforduló alkalmából az Intézet pénteken Kárpát-medencei értéktár-konferenciát és értéktár-kiállítást szervezett. A cél, hogy találkozási és megnyilvánulási lehetőséget kapjanak a Kárpát-medencei, illetve a vajdasági értéktár-mozgalom szereplői, illetve a résztvevők megoszthassák egymással az értékőrzés területén elért sikereiket, jó gyakorlataikat.
A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet elkötelezetten kiveszi a részét a vajdasági értékek megőrzésében és felkutatásában (Gergely Árpád)
Az eseményen elsőként Kormányos Katona Gyöngyi, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. Hangsúlyozta, szerették volna a jelenlevőket közös gondolkodásra ösztönözni, illetve a rendezvénnyel igyekeztek előremutatni a kulturális örökség megőrzésével, szerepével és a jövőjével kapcsolatban. Ahogyan fogalmazott, a meghívott vendégek és előadásaik mind hozzájárultak ahhoz, hogy a nemzeti értékek mentése, bemutatása és újrafogalmazása közös üggyé váljon.
– Az elmúlt két évtized során intézetünk fáradhatatlan munkával, elhivatott intézményalapítók és vezetők, kollégák, együttműködő partnerek, alapító szervezetek és támogatók közös erejével azon dolgozott, hogy feltárja, dokumentálja, láthatóvá és elérhetővé tegye a vajdasági magyar közösség értékeit, mindeközben hidat építsen múlt, jelen és jövő, nemzedékek és régiók között, és, hogy ennek a hídnak a pilléreibe beleépítsen mindent, amit a múltból a jövendőbe átvinni érdemes – idézte Wass Albert szavait az igazgató, majd hozzátette, a hídépítők nélkül a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetnek ma nem lenne jelene és jövője.
A jelenlevők érdekes előadásokat hallhattak, Antal Andrea a hungarikum törvényről beszélt (Gergely Árpád)
Pirityiné Szabó Judit, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkársága Délvidék és Diaszpóra Főosztályának főosztályvezetője rámutatott, hitünk és kulturális örökségünk a legerősebb megtartó gyökérzetünk, amelyhez ragaszkodnunk kell, meg kell őriznünk és tovább kell adnunk. Hozzátette, értékeinket éber figyelemmel és alkotói újragondolással kell felmutatnunk.
– A magyarságra jellemző egyediségében és minőségében kiemelésre méltó nemzeti értékeink, és azok csúcsteljesítményei, a hungarikumok, nemcsak gyökérzetet jelentenek számunkra, hanem ezek alapján, a világ bármely táján be tudják a magyarokat azonosítani – mondta Pirityiné Szabó Judit. – Abban, hogy viharos történelmünk során megtanultunk élni, halni, mégis megmaradni, abban nagy szerepet játszottak a kisebb és nagyobb közösségeket, családokat és településeket összetartó szellemi és tárgyi kincseink.
Ótott Róbertnek, a tartományi kormány alelnökének beszédét Kudlik Zoltán tartományi művelődési, tájékoztatási és vallási közösségi segédtitkár olvasta fel. Kitért arra, hogy az elmúlt tíz évben a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet amellett, hogy koordinálta az értéktár működését, szakmai segítséget is nyújtott mindazoknak, akik részt vettek a helyi értékek felkutatásában és megőrzésében. Hozzátette, a települési értéktár-bizottságok tagjainak nyújtott támogatás, és az értéktármozgalom népszerűsítése mind hozzájárult ahhoz, hogy ma már egy gazdag, sokszínű, élő és mindenki számára hozzáférhető értéktárat tudhatunk magunkénak.
– Ebben a feltáró gyűjtőmunkában önmagunkat, a nemzetünket és a környezetünket is jobban megismertük, hiszen olyan dolgokat emeltünk az értékek, a megbecsülendő és megvigyázandó dolgok közé, amelyekről nem is gondoltuk, hogy valójában azok. Mi csak együtt éltünk ezekkel, és nem is sejtettük, hogy micsoda kincsek és tudás birtokában vagyunk – idézte Kudlik Zoltán Ótott Róbert gondolatait.
A Magyar Nemzeti Tanács mindig is támogatta a települési értéktár-bizottságok munkáját, hangsúlyozta Fremond Árpád (Gergely Árpád)
Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke Gárdonyi Géza szavait idézte: „A magyarság nem kalapdísz, hanem a szíve mélyében viseli a magyar, mint tenger csigája a gyöngyét”, majd hozzátette, szívünkben hordozzunk a történelmünket, az örökségünket, nyelvünk szépségét és a kultúránkat. Hangsúlyozta: ettől vagyunk azok, akik vagyunk, magyarok.
– Ebbe a vállalásba, vagy a szívünk mélyén rejlő érzésbe, beletartozik az is, hogy gondját viseljük örökségünknek, a múltunknak, hogy büszkék vagyunk arra, amink van, és a jelenben tudatosítjuk értékeinket. S teszik ezt közösen mindazért, hogy a jövő generációi számára mindez fennmaradhasson – világított rá Fremond Árpád, majd hozzátette, hogy rengeteg olyan érték van itt Vajdaságban és más területeken is, amelyek megérdemlik az odafigyelést, és azt, hogy kiemeljék őket, és ráirányítsák a figyelmet. – A Magyar Nemzeti Tanács számára is rendkívül fontos a települési értéktár-bizottságok munkája, mert olyan szellemi és tárgyi értékekre hívják fel a figyelmet, amikről, megeshet, hogy a közösségünk vagy a helyben élők nem is gondolják, hogy értékek.
A nyitóbeszédeket követően az egybegyűltek meghallgathatták Gábor Zoltán opera- és koncerténekes, a zentai Stevan Mokranjac Alapfokú Zeneiskola zenepedagógusának előadását, akit Szenti Áron kísért zongorán. Ezt követően két plenáris előadással kezdődött el a konferencia, amelyen számos érdekes témáról hallhatott a közönség a Kárpát-medence kiemelkedő szakembereitől.
Nyitókép: A résztvevők egy alkalmi kiállítást is megtekinthettek (Gergely Árpád)
