A Szabadkai Városi Múzeum Pillantás a múltba elnevezésű projektje keretében kéthetente más és más műtárgyat mutatunk be a múzeum különböző gyűjteményeiből. A tárgyakat a múzeum bejáratának jobb oldalán lévő, külön erre a célra kialakított kirakatban láthatják az érdeklődők.
Kezdeményezésünk lehetővé teszi, hogy Szabadka lakói megismerhessék a múzeumban őrzött kincseket, miközben intézményünk is bemutathatja gyűjteményeinek sokszínűségét olyan tárgyakon keresztül, melyek nincsenek kiállítva aktuális tárlatainkon. A kiállított tárgyak történelmi és kulturális hátteréről a mellettük lévő képernyőn juthatnak információhoz az érdeklődők.
A Bakonya-fra Brne (1955) című karikatúraszobor, a műfaj egyik vezető jugoszláv képviselőjének, Milan Besarabić (Čačak, 1908 – Belgrád, 2011) szobrászművésznek a műve. Munkásságát jellemezték azok a kisméretű szobrok, amelyeken a bemutatott karakter szatirikus vonásainak hangsúlyozásával egy humoros vonulatot vezetett be az ötvenes évek eleji szobrászatba.
A Szabadkai Városi Múzeumban található szobor azt a Bakonyaként ismert Ivo Jerkovićot ábrázolja, aki a családi hagyományt folytatva ferences szerzetes lett, és mint ilyen, főszereplője lett Simo Matavulj (Šibenik, 1852 – Belgrád, 1908) író 1892-ben keletkezett regényének. Az író humorosan és igencsak élethűen írja le a Dalmáciai Zágorje világát, és a Visovceben levő kolostor életét. A szobrászt az ottani élet realiszikus ábrázolása és a regény humoros intonációja ihlette meg, amikor a regény főhősét mintázta meg.
Milan Besarabić, az itt látható kisplasztika szerzője, Petar Palavičini tanítványa. Egyike azon ritka jugoszláv szobrászoknak, aki a karikatúraszobrászatot művelte. A Zimonyi karikatúra-iskola atyja, belgrádi műtermében pedig a szabadkai Kalámár Ferencet oktatta, amiről Kalámár Komádiás című alkotása ad tanúbizonyosságot (1954). A Szabadkai Városi Múzeum számára a Bakonya fra Brne című szobrot 1956-ban vásárolták a szobrászművész a szabadkai Városi Kiállítóteremben megrendezett tárlatáról.
(A sorozat szerkesztője Franciskovity Laura, az ismertető szerzője Ljubica Vuković Dulić művészettörténész, főmuzeológus)
