2024. november 5., kedd

A régió összetartói

Kamarazene a középpontban címmel hangversenyre került sor a szabadkai Zsinagógába, a Kárpát-medencei Komolyzenei Fesztivál keretében

A Kárpát-medencei Komolyzenei Fesztivál keretében került sor vasárnap este a Kamarazene a középpontban című koncertre, amelynek szervezője, együttműködő partnere a Szabadkai Zsinagóga Alapítvány volt. Ahogyan azt az ismertetőből megtudhattuk, a fesztivál hagyományteremtő jelleggel jött létre, célja a Kárpát-medencében élő népek sokszínű zenei kultúrájának, művészeti tevékenységének a bemutatása, együttműködésük erősítése a zene terén, valamint ifjú tehetségek felfedezése és támogatása. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy milyen nemes erőt ad a zene a Kárpát-medencei népek sorsközösségének, megmutatva a világnak az itt született zeneszerzők, előadóművészek, zenetudósok és alkotóközösségek kultúrateremtő erőfeszítéseit és nagyságát. A szervezők hitvallása, hogy a zene áthatol minden falon, közelebb visz egymáshoz embereket, közösségeket, kultúrákat. Építi és ápolja a páratlan Kárpát-medencei kultúrát, élhetővé és zengővé teszi a hagyományokat.

A fesztivál állomása: Budapest, Miskolc, Debrecen, Szabadka, Pozsony, Ungvár és Kolozsvár. A koncertek mellett magába foglal mesterkurzusokat is – egyiket a szabadkai Zeneiskolában tartják –, zenetudományi konferenciát, valamint az első Kárpát-medencei Nemzetközi Zongoraversenyt is, amely nemrég volt Budapesten. A Kárpát-medencei Komolyzenei Fesztivál megálmodója, alapítója Bonnyai Apolka zongoraművész és férje, dr. Bajkai István országgyűlési képviselő. A fesztivál fővédnöke prof. dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere.

A szabadkai Zsinagóga gyönyörűen felújított épületében magyar zeneszerzők gyöngyszemeit hallhatta a közönség, a repertoáron Liszt Ferenc, Goldmark Károly, Bartók Béla, Kovács Béla, Weiner Leó, Bartók Béla és Kodály Zoltán művei szerepeltek.

A fellépők nemzetközileg is elismert zeneművészek, hangszereik virtuózai: Király-Lugosi Veronika hegedűművész, Eckhardt Gábor és Bonnyai Apolka zongoraművészek, Lugosi Dániel Ali klarinétművész és Varga István csellóművész. A színpadon együtt zenéltek fiatalok, idősebbek, tanárok és tanítványok.

Bonnyai Apolka, a Kárpát-medencei Komolyzenei Fesztivál alapítója, művészeti vezetője, egyen a koncert egyik fellépője is volt:

A szabadkai Zsinagógában magyar zeneszerzők művei csendültek fel (Fotó: Lukács Melinda)

A szabadkai Zsinagógában magyar zeneszerzők művei csendültek fel (Fotó: Lukács Melinda)

– A szabadkai Zsinagóga egy gyönyörű szakrális hely és remek akusztikával rendelkezik. Egyértelmű volt, hogy szeretnénk itt fellépni és nagy öröm a számunkra, hogy ez megvalósult. Nagy élményt jelentett játszani a Zsinagógában, a terveink között szerepel hagyományt teremteni ezzel a fesztivállal és azt reméljük, hogy jövőre is felléphetünk. A fesztiválunk programjához mesterkurzus is tartozik, amit Pozsonyban és a szabadkai Zeneiskolában tartunk. A komolyzene egy csodálatos világ, amivel minél fiatalabb korban ismerkedünk meg, annál jobb – hallottuk Bonnyai Apolkától, aki a volt tanárával, Eckhardt Gáborral is fellépett.

– Ennek a földrajzi területnek a népművészete egyedi, egyedülálló a világban. Különösen a zenei részre vonatkoztatom ezt a kijelentésemet, hiszen az egész világ elismeri, hogy ez a régió olyan gazdagsággal produkálta a természetből fakadt népzenét, amit másutt Európában, de a világban is ritkán lehet tapasztalni. Ezért is nagyszerű a gondolta, hogy egy Kárpát-medencei fesztivál jöjjön létre. Nem véletlen az sem, hogy a komolyzene került a középpontban, de mi népzenei feldolgozásokat is játszunk, tehát e kettő szimbiózisát, ennek élén pedig egy magyar szerzőpáros, Bartók Béla és Kodály Zoltán áll. Ha belegondolunk, hogy magyarok mindenütt vannak, akkor azt mondhatjuk, hogy a magyarok tartják össze ezt a régiót. Ez azonban nem kiváltságot jelent, hogy ezért nekünk jár valami, hanem felelősséget. Ez a fesztivál pontosan ezt a feladatot próbálja teljesíteni, mindent megtenni annak érdekében, hogy ez a kultúra fennmaradjon. Úgy gondolom, hogy ebben közös az érdeke minden Kárpát-medencében élő embernek, függetlenül attól, hogy milyen nemzetiségű. Bartók Bélának az eszméje pont ez volt, hogy a különböző nemzetiségek, akik egymás mellett élnek, egymásra is hatnak, tehát a mi kultúránk ezekből a közösségekből fakadnak. Számomra nagyszerű érzés volt fellépni, örömteli az, hogy a tanítványom megszervezte ezt a fesztivált, az pedig, hogy játszhattam is vele ebben a csodálatos épületben, tényleg felemelő volt – fejtette ki Eckhardt Gábor.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás