A nemzetközi és a hazai zenei élet legkiválóbb művészeit élvezhettük nyolc felejthetetlen őszi koncertesten a NOMUS fesztivált bevezető Ivo Pogorelić és a Vajdasági Szimfonikus Zenekar nagy sikerű hangversenye után.
A város által támogatott színvonalas zenei rendezvénynek a Zsinagóga és a Szerb Nemzeti Színház adott otthont. Marija Adamov, Milan Radulović, Mia Doroški Antonić, Danijela Kličković,Miroslav Stajić, Siniša Bokan és Kapitány Attila, a fesztivált szervező csapat tagjainak és lelkes önkénteseinek köszönhetően minden zökkenőmentesen zajlott, a közönség és az előadók nagy megelégedettségére.
Aleksandar Marković és Bojan Suđić dirigensek, a Vajdasági Szimfonikus Zenekar, a Szerbiai Rádió–Televízió Zenekara és Kórusa, a Naghash Ensemble, a Barcelona Flamenco Ballet, a La Voce Strumentale, a NOMUS Kamaraegyüttes, a Wiener Kammersymphonie, művészeti vezetőik, neves zeneművészeik és szólistáik, Roman Simović,Aleksandar Tasić,Kinka Rita... és a fent említett művészek, táncosok szórakoztatták a közönséget.
– Az embereket inspirálni kell, hogy passzív befogadás helyett nyitott lelkülettel, aktívan hallgassanak bennünket – mondta Vincenzo Capezzuto, a Soqquadro Italiano szólistája. A „színpadra született” énekest, táncost a spontaneitás jellemzi. – A mi szakmánk szenvedély, szeretet és odaadás. Ez a három elem együttesen boldogít, és végtelen vágyat ébreszt az új zenei kalandozás iránt.
– A tánc gazdagság, a tánc az életem – magyarázta David Gutierrez, a Barcelona Flamenco Ballet művészeti vezetője, flamencotáncosa. – Nem sajnálom az edzésekre fordított időt. Mi ugyanis nem csupán táncosok vagyunk, hanem szórakoztatók, szervezők, koreográfusok is. Elképzelheti, mennyi idő szükséges minderre.
– A kíváncsiság, a szép dolgok és a pozitív érzelmek motiválnak – fogalmazott az orosz Dmitrij Szinkovszkij, a La Voce Strumentale együttesének művészeti vezetője, aki egy darab előadása folyamán hol kontratenor, hol kiváló hegedűművész, hol karmester szerepében nyeri meg a közönséget. – Inspirál a múzeumlátogatás, a kirándulás a természetbe, vagy egy jó emberrel való beszélgetés – fűzte hozzá.
Nikola Ćirić niši születésű kürtművész 2012 óta lép fel a NOMUS-on: Sreten Krstić koncertjén, a Belgrádi Filharmóniával, a Vajdasági Szimfonikus Zenekarral, 2017 óta pedig a NOMUS Kamarazenekarral. Az idei fesztiválon a kürtirodalom egyik gyöngyszemét, Mozart Esz-dúr (KV 407) kürtkvintettjét játszotta.
– A zeneszerzők leggyakrabban állapotokat, helyzeteket, tájakat idéztek fel, és siker mindezt a kottában elolvasni és továbbadni a hallgatónak. Az érzés, hogy valakit a játékommal boldoggá teszek, bizonyos mértékig zenei karrierem értelme. Számomra kihívás W. A. Mozart Requiemje előadásában az a nagy adósság és az a bélyeg, amit a komolyzene hagy az életemben, mert éppen e munkám miatt szerettem volna komolyzenét tanulni – mondta Stevan Karanac operaénekes. – A NOMUS után a zimonyi Madlenianumban a Don Giovanni operát énekelem, majd a bécsi Konzerthaus Schubert-Saalban adok koncertet, utána fellépek a székvárosi Szerb Nemzeti Színház rendszeres programjában. Hosszú távú terveim Szerbiához kötődnek.
– Mozart d-moll zongoraversenye (KV 466) a kedvenc darabom, amelyet több alkalommal játszottam különböző zenekarral Európa-szerte. Szerbiában ezt első alkalommal adtam elő ezen a NOMUS-on a Wiener Kammersymphonie-vel. A zongoraverseny második tétele pozitív hangulatú, belépünk abba a gyermeki és gondtalan, időtlen békébe, amelyet csak Mozart tudott zenével kifejezni – mondta Tijana Andrejić Tenyi újvidéki zongoraművésznő, zenepedagógus.
Egy-egy NOMUS-koncert csodálatos élményszámba ment, hát aki megajándékozta magát vagy akit megajándékoztak azzal, hogy végighallgatta, -nézte mindegyiket? Én egy egész hónapos világkörüli barangolást szívesen elcserélnék a NOMUS fesztivál minden koncertjéért. Marko Džomba újvidéki fiatal szaxofonista szavaival élve „... javasolom a hallgatóknak, hogy hunyják be a szemüket, és engedjék át magukat annak a meglepetésnek, amit egyes hangok kiváltanak. Anélkül, hogy túl sokat beszélnénk a műről, csak a zenei pillanat és a hallgatóban keltett érzelmek a fontosak.” Džomba a Bécsi Kamaraszimfóniával lépett fel szülővárosának közönsége előtt, A. Glazunov Szóló szaxofonra és vonósokra íródott op. 109. szaxofonversenyét játszotta. Külföldi karrierje felfelé ível, amióta a klasszikus zene világában osztrák feltörekvő sztárnak nyilvánították. A zenei érés hosszadalmas és nehéz folyamatában a főútra összpontosított, nem tért le a mellékutakra. Ő és a többi zeneművész, valamint a NOMUS-t szervezők kitartása, szeretete bátorítson valamennyiünket a saját hivatásunkban, küldetésünkben!
