2024. december 22., vasárnap

A kettőzött élet kétszer

Az idei Desiré fesztivál egyik előadásában Kucsov Boriszt és Búbos Dávidot is láthatjuk

A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Desiré fesztiválja pénteken, azaz november 19-én kezdődik. Az idei tíz napig tartó rendezvénysorozat számos előadást sorakoztat fel, köztük a Maike Lex rendezésében készült A kettőzött életet is, amelyben Búbos Dávid és Kucsov Borisz is szerepel. Egy nemzetközi koprodukcióról van szó, amelyet közösen készített a KDSZ, a berni Schlachthaus Theater, a zürichi Theater Winkelwiese és a pristinai Qendra Multimedia színház. Az előadást játszották Svájcban és Koszovón is, a szerbiai bemutatója pedig november 25-én lesz 17.30-kor és 21 órakor a KDSZ-ben. A kettőzött életről Búbos Dáviddal és Kucsov Borisszal beszélgettünk.

– Svájcban, azon belül is Bernben készült az előadás. Augusztus elején utaztunk ki. Valójában folytattuk a megkezdetett próbafolyamatot, hiszen májusban már tartottunk ezzel kapcsolatban kéthetes műhelymunkát. Tulajdonképpen már két évvel ezelőtt is sor került egy műhelymunkára, amely akkor még az ismerkedésről, találkozásról, az inspirációgyűjtésről szólt. Ezt követően Daniela Janjić és a rendezőnő megírta a darabot, amely egy fiatal lány, Mila sorsán keresztül, lényegében az identitáskeresés útjáról szól. Akárcsak a KDSZ-ben, Bernben is kísérleti jellegű módszerekkel dolgoztunk, a szöveget szabadon kezelve, közösen gondolkodva, sok-sok improvizációval és kutatással. Az előadást egyébként öt nyelven játszunk, az egyik színésznő, Albana Agaj viszont időközben megszült, kilenc hónapos terhesen próbált, a helyére beugró színésznő pedig angolul és németül beszél, így a Desirén kivételesen négy nyelvű lesz az előadás. A produkció rendezői koncepciója elvileg az, hogy minél kevesebb feliratozást használjunk. A berni és a zürichi játszásunkhoz képest viszont a pristinai kicsit más volt. Felmerült a kérdés, hogy használjunk-e mégis feliratot, ugyanis a szöveg nagyrészt mégiscsak német, és aki nem érti, az fontos információk fölött siklik el, lemarad a lényegről. A következőkben – a Desirén is –, valószínűleg lesz majd segítőfelirat, de csak egyes részekhez, mert szeretnénk megtartani az eredeti rendezői koncepciót is. Ez egy eléggé bensőséges projektum, inkább kamara előadás, kis létszámú nézőtérnek előlátva. A közönséggel folyamatosan kommunikáló produkcióról van szó, a közönség ebben fontos partner – tudtuk meg Kucsov Borisztól.

Búbos Dávid egyebek közt a szereplőkről szólt.

– Az előadás színészei délszláv gyökerekkel rendelkeznek. Az egyik színésznő például Németországban született, ott él és dolgozik, viszont a szülei horvátok. A másik színésznő koszovói albán származású, de már régóta Svájcban él. A zeneszerző, Milena Krstić édesanyja montenegrói, Belgrádban éltek, majd pedig Svájcba költöztek. Ő is az előadás aktív résztvevője. Sokszínű csapatként dolgozhattunk és valahol mindannyian kettős életet élünk. Mi azért lettünk kiválasztva erre a produkcióra, mert Szerbiában élő magyarok vagyunk. Az előadás bemutatója szeptember tizedikén Bernben volt, ahol összesen nyolcszor játszottunk, rá egy hónapra Zürichben négyszer, a múlt hétvégén pedig Pristinában, valamint Uroševacon, azaz Ferizajon léptünk fel, a Kosovo Theater Showcase fesztivál keretében. Ami mindig nagyon izgalmas és érdekes, az a nézőkkel való találkozás, hiszen nagyon sokan olyanok, mint a főhősünk, Mila. Zürichben nagyon érdekes élményben volt részünk. Egyik este úgy gondoltuk, teszünk egy sétát a városban, ebben pedig a színház büféjét üzemeltető lány volt a segítségükre, ő vezetett bennünket. Mindvégig angolul társalogtunk, amikor pedig másnap játszottunk, meglepődött, hogy magyarul szólaltunk meg. Mi is meglepődtünk, amikor azzal jött oda, hogy: ti is magyarok vagytok?! Utána még tartalmasabban beszélgettünk az életéről. Kiderült, hogy ő már ott született, de kötődik az anyanyelvéhez, a gyökereihez. Bernben sok szerb ajkú nézővel is találkoztunk. Nagyon jó volt azt tapasztalni, hogy az embereknek mennyit jelent egy ilyen előadást látni, és utána megszólalniuk az anyanyelvükön – mondta Búbos Dávid.

A Desirére a jegyek rohamosan fogynak, de néhány produkcióra még lehet váltani, ezek a következők: Širom koncert, november 22-e, hétfő, 20 óra, KDSZ; Ripityára törve, francia előadás, november 24-e, szerda 19 óra, Jadran színpad; Holtverseny, a budapesti Átrium és a Mentőcsónak koprodukciója, november 24-e, szerda 21 óra, KDSZ; A kettőzött élet, november 25-e, csütörtök 17.30 és 21 óra KDSZ; History of Motherfuckers, Bitolai Nemzeti Színház, rendező: Urbán András, november 25-e, csütörtök 19 óra, Jadran színpad, valamint még esélyes jegyet kapni a a zágrábi RadioTeatar Filmzene egy el nem készült filmhez című rádiófónikus színházi előadásra, amely november 23-án, kedden 20 órakor lesz a KDSZ-ben, az előadás után pedig beszélgetésre kerül sor az egyik alkotóval Pavlica Bajsićtyal.

A jegyár 600 dinár, a diák/nyugdíjas/szakmai jegyek 400 dinárba kerülnek, a Širom koncertre 300 dinár a jegy. Ezúttal is lehet élni az ún. 4+1 csomag lehetőségével, azaz öt jegy vásárlása esetén egy jegy ingyenes. Jegyeket foglalni és vásárolni a KDSZ pénztáránál lehet, hétköznap 10 és 13, valamint 17 és 19.30 között, szombaton pedig 10-től 13-ig. Ugyancsak jegyeket lehet a foglalni a ticket@desirefestival.eu címen, valamint Vituska Erna Georginánál a 065/54-33-203-as telefonszámon, de akár a KDSZ más elérhetőségein is.

A francia Ripityára törve című előadás két alkotója műhelymunkát tart a Kortárs Galériában: Raphaël Cottin november 23-án, kedden 16 órakor, Pierre Meunier pedig november 25-én, csütörtökön 13 órakor. Ezekre az info@desirefestival.eu címen lehet jelentkezni, részvételi díj 400 dinár.

Műsorváltozás: a Finalizmus: Postgravityart – informansz november 23-a 22 óra helyett, november 25-én 22:30-kor lesz a Kortárs Galériában.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás