Könyvbemutatóval és ünnepi műsorral ünnepelték meg Nagybecskereken a Petőfi Magyar Művelődési Egyesület fennállásának a 75. évfordulóját, ami valójában tavaly volt, de a járvány miatt csak az idén lehetett megünnepelni. A Városi Népszínházban megtartott szerda esti rendezvény vendégei között volt Kaizinger Tibor, a Szabadkai Főkonzulátus első beosztott konzulja és Hajnal Jenő, az MNT elnöke.
– Akkor, amikor ma a 75 éves jubileum hívására összesereglettünk, nem nélkülözhetjük annak tudatosítását, hogy a nagybecskereki magyarságnak a délvidéki és vajdasági magyarság közösségi életének alakításában óriási a szerepe! Nélküle, nélkülük nincs kisebbség- és közösségvédelem, érdekérvényesítő erő, minta az ernyőszervezeti lehetőségekre és kötelességre! Akkor, amikor a 75 évről beszélünk, a 150 évről is beszélünk! Nemzeti felemelkedésről, majd küzdelmes 100 évről és az elmúlt építkező több mint 10 évről, mondta köszöntőjében Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke.
Fotó: Kecskés István
Az elmúlt időszakban sok akadályba ütközött a művelődési élet Nagybecskereken is. A fiatalok elköltöztek, nem könnyű az utánpótlást biztosítani.
– De mindig ott volt az a szikra, amit a legszorgalmasabbak, legügyesebbek nem engedtek kialudni, és például a hátvégi óvodával, illetve a fiatal szülők ünnepi Mikulás-, Luca-napi és hasonló szokásaival odacsalogatva, csak sikerült fönntartani, mondta ez alkalomból Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke.
A jubileum mindig jó alkalom az emlékezésre, de folytatásra és újrakezdésre is ösztönöz.
– Az elkövetkező 75 évre azt üzenném, hogy őrizzük meg azt, amit elődeink megteremtettek, amit elődeink őriztek 75 évig, és adjuk át az utókornak, hogy ők is élvezhessék és használhassák a Petőfi Művelődési Egyesületet az elkövetkező hét és fél évtizedben is, mondta Jenovay Lajos, a Petőfi MME elnöke.
Az esten bemutatták az Országok változnak, kultúrák maradnak című könyvet, melynek apropója az volt, hogy száz évvel ezelőtt, 1921-ben kezdte meg munkáját Nagybecskereken az utódállamokban először jóváhagyott magyar kulturális intézmény, a Torontálvármegyei Magyar Közművelődési Egyesület.
– Trianon után, az utódállamokban az első jóváhagyott magyar művelődési egyesület Becskereken alakult, 1921. március 29-én. Erdélyben csak 1925-ben, Felvidéken csak 1926-ban alakult. Létezett tolerált magyar művelődés, de nem létezett egyesület. Tehát az idén van ennek a százéves évfordulója. Megpróbáltuk ezt valamiképpen egy monográfiába összehozni. Nem voltunk biztosak benne, hogy az év végére összejön a könyv, de összejött. Úgyhogy még a centenárium évében tudunk visszaemlékezni erre a tényleg nagyon érdekes és szinte már teljesen elfelejtett eseményre, mondta Várady Tibor társszerző.
A becskereki magyar közművelődési életnek ennél sokkal távolabbra nyúlik vissza a hagyománya. 1832 novemberétől vette kezdetét a város intézményes közművelődése, az első kaszinó megalapításával.
– Összefoglaltuk, tehát van egy rálátás a becskereki magyar közművelődési élet egészére. Ezen belül pedig a Magyar Közművelődési Egyesületre, amely sok szállal a nagybecskereki jeles Várady családhoz kapcsolódik, mert dr. Várady Imre aktív szereplője volt annak, hogy 1921 márciusában az utódállamok közül elsőként itt nálunk alakulhatott meg a Magyar Közművelődési Egyesület. És nem kis erőfeszítésébe került akkor, hogy elinduljon ez a fontos munka és tevékenység, hallottuk Németh Ferenctől, a kötet másik szerzőjétől.
A második világháború után is Nagybecskereken alakult meg Jugoszlávia első magyar művelődési egyesülete, 1945. május 6-án, Vajdasági Magyar Művelődési Egyesület néven. A műkedvelők munkája mély nyomot hagyott az egész város művelődési életében. Az egyesület keretén belül alakult meg a később országos hírnévre szert tevő magyar bábosok színtársulata, 1952-ben az egyesületből vált ki a Madách Amatőrszínház, a Városi filharmonikus zenekar, és 1985-ben az amatőr képzőművészek egyesülete.
Az idei Petőfi-díjat Tabacski Edit könyvtáros vehette át. Az egyesület tagjain kívül felléptek a muzslyai műkedvelők, az Emmanuel kamarakórus, a Madách amatőrszínház tagjai valamint a Sonja Marinković Általános Iskola szavalói.
