A kitartó álmodozás a rocksztárságról néha célhoz vezet. Ilyen álmodozó volt gyerekként Mark Feld is, aki a médiában gyakran tűnt fel már tiniéveiben is modellként mint a mood szubkultúra egyik mintapéldánya, útmutatást adott, hogyan kell jól öltözött szemtelen ficsúrrá válni.
Menő csávók jó helyen
Ekkor már volt némi iskolazenekari tapasztalat mögötte, és egy nagy adag rock and roll fanatizmus, Cliff Richard, Bob Dylan, Elvis Presley, Eddie Cochran iránt. A hippikorszak beköszöntével nevét a sokkal angolosabb Bolanra változtatta, és maga is felvette a stílust. Saját neve alatt éjszakai klubokban kezdett fellépni egy szál akusztikus gitárral, elkészült néhány kislemez is, de valójában semmi jelentős sikert nem ért el. Ekkor csatlakozott a John’s Children zenekarhoz, amelyben, igaz, nem sok időt töltött el, de az a kis idő jelentősnek bizonyult. A The Who zenekar elvitte őket egy turnéra, de a negyedik állomás után kirúgták őket. A fiatal szemtelen zenekar el akarta lopni a főzenekar attrakcióját, vagyis a koncert végi eksztázist, amikor szétverik a hangszereket. Amikor ezt Pete Townsend meglátta, megálljt parancsolt az előzenekarnak. Ezt követően egyik alkalommal a BBC is kidobta a csapatot az egyik műsorból, majd Bolan is felérte ésszel, kudarcsztorit maga is tud csinálni, és kiszállt az együttesből.
A következő zenekari próbálkozás ismét nem ment simán, Bolan egyik barátjával, Steve Peregrine Tookkal úgy döntött, összehoznak egy öttagú pszichedelikusrock-együttest. A probléma akkor adódott, amikor a hangszereket kölcsönadó cég egyik napról a másikra visszavette a felszerelést. Ekkor úgy döntöttek, ketten alapítanak egy olyan zenekart, amit akkoriban igen könnyen el lehet majd adni. Ez volt a Tyrannosaurus Rex, a flower-power, misztikus, mézesmázos, tömjénfüstös hippiduó.
A formáció jó helyen tűnt fel jó időben. Hamarosan a BBC és maga John Peel, a híres műsorvezető kegyeit is élvezhették. Bolan kiadott egy verseskötetet, amely szintén megtalálta közönségét, és a zenekar is kiadta első anyagát, folk-rock stílusban. A harmadik lemez után Bolan és Took kapcsolata megfáradt, és a hippikorszak is a végéhez közeledett. A műsorok során folyamatosan a gitározó és éneklő Bolan volt előtérben, aminek az lett az eredménye, hogy Took lelépett. Helyére Bolan egyik új ismerőse került, Mickey Finn, az akusztikus gitárt pedig a falra akasztották.
Glam rock dinók
A Beard Of Stars lett a Tyrannosaurus Rex utolsó kiadványa. Habár továbbra is hasonlít az előző hippikorszakra, a lemezen már hallható, Bolan elektromos gitáron akar játszani, és nem is igazán élvezi a prüntyögést a hippi lányok előtt. Ez sokak szerint jó belátás volt, mert a zenekart, a pénzügyi sikerei ellenére, sokan hamis bandának tartották, főleg akik ismerték Bolant személyesen. Szerintük ő minden volt, csak éppenséggel nem egy tisztességes virággyerek. A lemezt követően a zenekar T. Rexre rövidítette a nevét, végre egy igazi zenekar verbuválódott kettejük köré, és semmi nem állt útjába a hangos, (visszafogottan) zajos rockzenének.
A zenekar első slágere, a Ride a White Swan egy lágy pop-rock szerzemény, amely 16 hétig uralta az angliai slágerlistákat. Az eredmény mindenkit meglepett, és a T. Rex egy csapásra sztárzenekar lett, amely a The Beatles egykori pénzügyi sikerével vetekedett. A rossz nyelvek szerint a rockerek Deep Purple-lemezt vásároltak, a tinédzserek pedig tonnaszámra kezdték vásárolni a T. Rex soron következő kis- és nagylemezeit. Pár év leforgása alatt a T. Rex lett Anglia slágergyáros rockbandája, a kis testvérek kedvenc zenekara, Marc Bolan pedig tinibálvány. Az olyan daloktól, mint a Telegram Sam, a 20th Century Boy, képtelenség volt ekkoriban megszabadulni, mert mindenütt ez szólt. A rockzenei élet tapasztalt képviselői megvetően tekintettek a T. Rex elképesztő sikerére, ami ekkor lavinát indított el a glam rockkal. Nyomában a műfaj képviselői, köztük a fiatal David Bowie és olyan együttesek, mint a Slade vagy a Sweet. A zenekart sokan köpködték népszerűsége és komolytalan rajongói miatt, ám senki sem tagadta, Marc Bolan a korszak egyik legnagyobb és legeredetibb frontembere, a T. Rex pedig egy vérbeli koncertbanda.
Mini Morris és a fa
A tinibálványokkal az egyedüli probléma, hogy az ember elkezd öregedni, és egy idő után már nem annyira érdekes ennek a korosztálynak. Az 1973-as Tanx lemez extrém sikerét követően a T. Rex hanyatlani kezdett, a zenekar széthullott Bolan körül, akinek kontrollálhatatlan alkoholizmusa miatt a felesége is kitette a szűrét. Ennek következtében ő is egyre lejjebb csúszott, és levegőváltozás gyanánt Los Angelesben kötött ki, ahol anyagilag is tönkrement. Viszont összeismerkedett jövendőbeli második felségével, egy fekete soulénekesnővel, Gloria Jonesszal. 1976-ban egy új T. Rexet alapított, többen is bátorították, hogy a punkzene színre törése miatt ismét reneszánsza lesz a glam rocknak is. Bolan tele volt tervekkel, és turnéra indultak a Damend nevű punkzenekarral. A visszatéréshez minden készen állt, és ott volt mellette a lecsúszott rockzenészeket mindig istápoló David Bowie is, akivel szintén adott néhány nem hivatalosan bejelentett koncertet. 1977. szeptember 16-án kora reggel a feleségével hazafelé tartottak egy szórakozóhelyen töltött éjszaka után, de közvetlenül a házuk előtt letértek gépkocsijukkal az útról, és egy fának ütköztek. Az akkor 30 éves Marc Bolan a helyszínen meghalt, felesége pedig megsérült.
Marc Bolan akkor vesztette életét, amikor a legnagyobb sikereit már átélte, az újabb nagy terveit pedig még nem valósította meg. Halálával természetesen ismét a figyelem középpontjába került, a baleset színhelye napjainkban is zarándokhely.
Annak ellenére, hogy amikor a T. Rex a csúcson volt, sokan megvetették zenéjüket annak kommerciális jellege miatt, az idő mégis visszaigazolta a zenekart. Marc Bolan színpadi megjelenése idővel stílussá vált, a T. Rex-dalok rengeteg átiratot megéltek, ugyanúgy hatással voltak az 1980-as évek elejének post punk zenéjére, mint a később megjelenő glam metal hullámra.
