Ma, azaz szombaton ér véget a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ kamasztábora, amely során a 13–18 éves fiatalok önkifejezési módszerekkel ismerkedhettek meg a művészeteken keresztül. A tábor centrumában a kreatív írás állt, ebben Móger Tímea és Antalovics Péter költők kalauzolták el őket. A résztvevőket két csoportra osztották, Móger Tímea a hetedikesekkel-nyolcadikosokkal foglalkozott:
– Először megmutattam nekik az én világomat. Elmondtam hogyan jutottam el az írásig és mit jelent számomra. Arról is beszéltem, hogy valamikor nehéz súlynak érzem. Nem könnyű az alkotók élete, hiszen rendkívül érzékenyek vagyunk, és ezt nem mindig könnyű elviselni. Az érzelmi súlyok cipelésétől néha úgy érzem magam, mint egy súlyemelő. Azután ők is elmondták, hogy őket mi érdekli. A csoportban többen drámatagozatosok, szavalók, egyesek pedig rajzolnak, tehát a művészetek a mindennapjaik része. Mások sportolnak is, az egyik fiú focizik, de a művészetek iránt is nyitott és már az elején az ő sorát választottuk a közös versünk címének. Az már elsőre kiderült, hogy fantasztikus képességek rejlenek ezekben a fiatalokban, kreatívak, sokszínűek és széles az érdeklődési körük. Az első naptól kezdve lehetett velük dolgozni. A helyesírás, a szókincs terén sem észleltem problémát. Művelt, értelmes, okos fiatalokról van szó, csak teret kell nekik adni, időt áldozni rájuk, hogy megnyilatkozzanak. Az írást nem lehet megtanulni, de tanulni kell, folyamatosan. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy ezt együtt és egymást tanítva tehettük – mondta lapunknak Móger Tímea.
A résztvevők közösen is gyakorolhatták a versírást (Fotó: Lukács Melinda)
Antalovics Péter a középiskolásokkal dolgozott:
– Aki alkotással foglalkozik, az tudja, hogy mennyire összetett folyamat megalkotni bármit is, egy komplex művet, ami formailag és tartalmilag is visszaadja azt, amit ki szeretnénk fejezni. Ez egy olyan kognitív folyamat az elménkben, ami számos tényezőből tevődik össze, kezdve attól, hogy milyen élmények vezérlik az alkotást, milyen hatások érnek bennünket közben, egyáltalán mi a szándékunk a művel. A fiatalokat arra próbáltam rávezetni, hogy engedjék szabadon szárnyalni a képzeletüket, merjék kimondani a gondolataikat és megfogalmazni a benyomásaikat. Kortárs vajdasági magyar költők verseivel is foglalkoztunk, egyebek közt Oláh Tamáséval, Celler Kiss Tamáséval és Benedek Miklóséval, szövegértelmezéseket és stílusgyakorlatot is végeztünk. Szerettem volna, hogy ők is megérezzék, mennyire rugalmas és komplex folyamat az alkotás, amely során ugyanakkor nagyon fontos a fegyelem is. Számos ingernek vagyunk kitéve a világban, bizonyos esetekben pedig nehézzé válik az önkifejezés, mert annyi mindennel foglalkozunk egyszerre és oly sok minden áraszt el bennünket. A mai fiataloknak a digitális, a virtuális világ, a mobilok használata, az információáradat, teljesen az életük része. Ebben fontos kapaszkodót jelenthet az önkifejezés és az önismeret fejlesztése, hogy a művészeten, a kultúrán, az alkotómunkán keresztül eljussanak a szelekcióig, megtanulják azt, hogy kultúrafogyasztókként mit érdemes befogadniuk, és ha ők is megnyilatkoznának, mire érdemes a hangsúlyt fektetniük. Arra próbáljuk rávezetni őket, hogy magabiztosabban nyúljanak a nyelvünkhöz. A kortárs költőink művein keresztül is láthatják, hogy mennyire változatosan fejezhetik ki magukat és milyen sok a téma – fejtette ki Antalovics Péter.
A mai fiatalokat gyakran éri a vád, hogy nem olvasnak. A táborvezetőket arról is kérdeztük, hogy ők milyennek látták a résztvevőket.
– Ezek a fiatalok eléggé rendszeresen olvasnak, többen közülük verseket írnak, naplót vezetnek és mernek megszólalni, beszélni, nem idegenkednek. Nagyon is céltudatos, okos és tehetséges generáció ez. Az már részben a mi dolgunk, hogy a képességeiket jó irányba tereljük és valamit hozzátegyünk. Néhány éve még azt gondoltuk, hogy az okostelefon, az internet, elrontja a nyelvezetüket, de az eddigi tapasztalom azt mutatja, hogy mindig is lesznek olyanok, akik nem teszik le a könyvet. A középiskolákban sokan szeretik a fantasy irodalmat, de ezt nem kell lenézni. Jól tudjuk, hogy a Harry Potter egy nagy olvasási hullámot is elindított, sokan azáltal szerették meg az olvasást és váltak nyitottabbá komolyabb művek, a világirodalom és a magyar irodalom iránt is. Emellett az is érezhető, hogy az iskola nagy támpont nekik és az ott tanultakat nem tartják feleslegesnek. A sorozatok, a filmek, egyáltalán a látvány, erősen jelen van az életükben. Úgy gondolom, ezt nem kell megkerülniük és nekünk sem. Fontos viszont, hogy megfelelően tudják kezelni – mondta Antalovics Péter.
– Sorozatokat néznek, de ezekben a történetvezetés, a karakterek kidolgozása elég magas szinten van. Emellett szavalnak, verseket olvasnak, idéznek Arany Jánostól, József Attilától. A tábor idején is foglalkoztunk klasszikus írókkal, az életútjukkal is. Azt gondolom, hogy a szöveg folyamatosan jelen van a mai fiatalok életében, akár vers, akár regény vagy szórakoztató irodalom formájában – tette hozzá Móger Tímea.
Móger Tímea és Antalovics Péter a VM4K-ban (Fotó: Lukács Melinda)
A foglalkozásvezetők abban is megegyeztek, hogy a fiatalok hiánypótló táborban vehettek rész:
– Nyitottan jöttünk és nyitottsággal találkoztunk. Mi is sokat tanultunk a fiataloktól. Egyáltalán az, hogy beszélhettünk az írásról, megfogalmazhattuk a gondolatainkat, számunkra is terápiaként hatott – hallottuk Móger Tímeától.
– A kommunikáció oda-vissza történt, ez a tábor olyan volt, mint egy komoly játék. A cél eleve az volt, hogy érezzük jól magunkat, de dolgozzunk komolyan, hiszen a fiatalok számára akár tétje is lehet a jövőben. Szerintem ez a tábor nagyon hasznos és előremutató volt – mondta Antalovics Péter.
