A Kiss Lajos Néprajzi Társaság pénteki elnökségi ülésén az idei munkaterveket vitatta meg.
– Fontos és lényeges, hogy olyan rendezvényeket szervezzünk, amelyek tömegesek, sok embert vonzanak. Az, hogy nemzetmegtartó legyen egy rendezvény, ahhoz a hagyományainkon alapuló programokat, például főzőversenyeket, kukoricatörőversenyeket kell rendezni. Arra törekszünk, hogy kiemeljük mindazt, ami fontos a hagyományainkból, és ezeket őrizzük is meg – emelte ki a Kiss Lajos Néprajzi Társaság elnöke, dr. Szőke Anna néprajzkutató, nyugalmazott óvodapedagógus az ülés kezdetén. Az idei terveket a következőképp foglalta össze:
– Április nyolcadikán egy zenei konferencia kerül megszervezésre Csókán, egybekötve Kónya Sándor néprajzkutató, versénekes, énekmondó, pedagógus hetvenedik születésnapjának megünneplésével. Az évi tervvel kapcsolatban ezenkívül még két ajánlat érkezett. Az egyiket dr. Silling István nyelvész, néprajzkutató, nyugalmazott egyetemi tanár vetette fel, méghozzá a vízzel kapcsolatban. Elképzelése szerint egy kétnapos műhelykonferenciát kellene tartani, melynek helyszíne Kúla lenne. A konferencia ötlete Kissztapárról ered, ugyanis ott indították el a Ferenc József Öntöző és Hajózó Csatornát immár 150 éve. Innen indult Nyugat-Bácska vízterületének szabályozása, amely óriási hasznot hozott. A munkálatokat 1872. május 5-én kezdték meg. Az első ásócsapást – az itteni szájhagyomány szerint aranyásóval – maga az uralkodó, Ferenc József császár és király tette meg. Az alapkő elhelyezését követően emlékművet emeltek. Pannónia (Hunnia) szobra ma csonkán áll mementóként. 1919-ben rongálták meg. Ledöntötték a fejét, és félbetörték a kardját. A konferencia keretében egyebek mellett feltárnák Cservenka és Veprőd múltját, valamint megemlékeznének a Pannónia-szoborról is. Szőke Anna hozzátette, hogy a vízzel kapcsolatban még rengeteg kérdéskört fel tudnának dolgozni, mint például a víz szerepének vizsgálata akár a mondókáinkban, népdalainkban vagy népmeséinkben. A másik ajánlat Pastyik László nyugalmazott egyetemi tanár javaslata, aki már lépést is tett kezdeményezésének megvalósítására. A tanár úr fel szeretné tárni Veprőd, Ókér, Bajsa azon még élő magyar nemzetiségű lakóinak élettörténetét, akiket Boszniából telepítettek az említett helyekre.
A néprajzi társaság idén is szeretne különböző tudományos, ismeretterjesztő előadásokat tartani.
Végül, de nem utolsósorban Szőke Anna lapunknak elárulta, hogy hamarosan megjelenik egy könyve, amelyben olyan életrajzokat gyűjtött össze 20–30 évvel ezelőtt, amelyen keresztül végig tudunk követni száz évet. Trianon előtt, után, és a két világháború közötti időszakban. A néprajzkutató elmondta, hogy ha elolvassuk ezt a könyvet, szép képet kaphatunk arról, hogy hogyan is változott körülöttünk a világ. Ezenfelül nyomtatás alatt van még egy könyve, amely kimondottan Kishegyesre vonatkozik, és arról szól, hogy a parasztság hogyan alakult át polgárrá, és hogyan jön létre a parasztpolgárság.
