A Szabadkai Városi Múzeumban tegnap a Múzeumok Hete rendezvénysorozat keretében ingyenes tárlatvezetést tartottak, amelyen Shervitz Mátyás (1702–1771) budai barokk festő kiállítását tekinthették meg az érdeklődők. A tárlatvezetést a kiállítás szerzője, dr. Korhecz Papp Zsuzsanna, a múzeum restaurátora tartotta. A restaurátor a látogatóknak beszélt a kiállított festmények megszületésének körülményeiről, Shervitz Mátyás életútjáról, emellett a festményekkel kapcsolatban felvázolta a restaurátori munka nehézségeit is.
Korhecz Papp Zsuzsanna a restaurátori munka nehézségeiről is beszélt (Fotó: Gergely Árpád)
Korhecz Papp Zsuzsanna a tárlaton elmondta, hogy Shervitz Mátyás műveinek azonosítását megnehezítette, hogy a barokk szerző nem írta alá munkáit. Ez a XVIII. század folyamán gyakran előfordult. A korszakban a képzőművészeti alkotások szerzőinek nevét ritkábban jegyezték fel, legtöbb esetben csak a megrendelő nevét örökítették meg. Shervitz Mátyás festményeinek azonosításához Korhecz Papp Zsuzsanna a Duna–Tisza közének legtöbb barokk festőjének munkáját, a templomokban fellelhető oltárképeket, freskókat átvizsgálta. Hozzátette, hogy a restaurátort az azonosításban segíti az a tény, hogy a kimagasló mesterek egyedi stílussal rendelkeztek, a festés során egyedi festékösszetételeket használtak. Korhecz Papp Zsuzsanna a látogatók figyelmét két Assisi Szent Ferencet ábrázoló, Shervitz Mátyás-alkotásra hívta fel. Rámutatott arra, hogy a két szentábrázolás között sok a hasonlóság, és a stílusbeli egyezés, amely egyértelműen elárulja, hogy a két mű egy szerző alkotása.
Fotó: Gergely Árpád
A tárlatvezetés során Korhecz Papp Zsuzsanna szót ejtett a Shervitz Mátyás által készített szentélyfreskókról is. Ezekről az alkotásokról a múzeumban képmásolatok láthatóak. A restaurátor a tárlatvezetés végén külön felhívta a látogatók figyelmét Shervitz Mátyásnak a Szent Ivóról, a jogászok patrónusáról készült alkotására. A festő Szent Ivót több alak társaságában ábrázolja. Korhecz Papp Zsuzsanna rámutatott arra, hogy az egyik közülük, aki a kép bal szélén foglal helyet és a szemlélőre tekint, minden valószínűség szerint magát a szerzőt ábrázolja. A reneszánsz kortól kezdve ugyanis a festők előszeretettel festették fel magukat egy-egy alkotásukra, ezzel örökítve meg önarcképüket. Így, aki tegnap részt vett a tárlatvezetésen, Shervitz Mátyás rejtett portréját is megtekinthette.
