2024. november 5., kedd

Az ecsetvonások zeneisége

Kubát Gábor: „A hétköznapokban inkább a kínai taoizmus szerinti egyensúlyt keresem”

Nemrég nyílt meg Kubát Gábor festő, zene- és filmkritikus, napilapunk külsős munkatársának második önálló kiállítása a szabadkai F-ART Galériában. A Második eljövetel című kiállításon az elmúlt huszonöt év alkotásaiból válogatott festményeket, rajzokat és grafikákat tekinthetik meg az érdeklődők.

„Ezen a kiállításon, amely az evangéliumok alapján a Második eljövetel nevet kapta, elnyerte a saját szerkezetét mindaz, amit elmúlt 20–25 évemben –  amelyet néha óriási erőbedobással, néha egy kicsit megtorpanva, legyőzötten, néha önmagamtól eltelve, ám teljes értékűen – éltem meg.” – olvashatjuk a művész vallomását a kiállítás ismertetőjében. Az itt látható alkotások stílusukat és színvilágukat tekintve eltérnek, és mindegyik a művész egy-egy korszakának lenyomataként van jelen. Az újabb munkák között megjelennek a posztexpresszionista és az absztrakt alkotások is. Kubát Gábor nem egysíkú alkotó, hiszen több technikát is kipróbált. Erről tanúskodnak a kiállításon megtekinthető olajfestmények, rajzok, grafikák. Kubát Gábort egyebek mellett a kiállításról, az alkotói folyamatról és a művészetét befolyásoló kulturális hatásokról is kérdeztük.

Az első önálló kiállításod anyagát 2018-ban tekinthették meg az érdeklődők a palicsi könyvtárban. Vannak új festmények is?

– Az első kiállításomon az itt látható munkák egy részét lehetett megtekinteni. A mostanin sok új, eddig ki nem állított alkotásom található meg.

A kiállítás képei huszonöt év alkotásaiból állnak össze. Mikorra datálhatók az itt látható festmények, rajzok, grafikák?

– Van néhány 2018-ra datálható olajfestményem. A kis méretű grafikák valamikor 1997 és 2000 között születtek. Ezek zen-grafikák, amelyeken kevés tárgyi jelenet van. A szemlélőre van bízva, hogy mit képzel oda. A Pyramid Shelter című grafikám azt fejezi ki, hogy a piramis, a Hold és a szabad ég jelenléte védőerőként is hathat. Ez a kép 1996-ban készült Budapesten, a legpszichedelikusabb periódusomban. A Pyramid Café című munkám szintén egy zen-grafika. Az European Madness című munkám egy életfával, egy Holddal és urbánus épületekkel jelenlevő dimenzionális kapukat próbál bemutatni egy cigarettázó nő képével. Van a kiállításon egy számítógépes grafika, amelyet fekete-fehérrel dolgoztam ki, és tavaly nyomtattam ki. Még 2000-ben készült, amikor Budapesten éltem. Ez az egyetlen kép a kiállítás anyagából, amely ilyen technikával készült. Az újabb alkotásaim olajfestmények, és az absztrakt irányába indultam el. Ilyen például a farkasról vagy farkasemberről készült festményem. Az egyik 2012-es képemen az arany, mint szükséges rossz jelenik meg. A festményen a mindent látó szem, a Szent Grál, valamint egy nőalak látható. Ez egy társadalomkritika. Egy másik festményen is van egy mindent látó szem, amely egy piramis tetején helyezkedik el. Ezen látható még a könyv jele is – a Led Zeppelin híres lemeze alapján. Azért ilyen ez a jel, mert amikor kinyitjuk a könyvet, a lapok formája pontosan így néz ki. Ez az együttes sátánista megközelítésének kritikája. Az idén fejeztem be ezt az expresszionista festményt, amely egy fügefa levelét ábrázolja. A legújabb festményeim kisebb méretűek. A többségük lángokat, vulvákat ábrázol, az egyik egy pedig lángoló szemet. Egy édesapámról készült fotó – amelyeket grafikák vesznek körül – is helyet kapott a kiállításon.

Az állatok és a növények szimbólumai is jelen vannak a festményeidet. Ezek mellett a vallási jelképek is helyet kap az alkotásokon. Mely világvallások hatottak a művészetedre?

– Inkább a hit, mint a vallás, vagyis a hitben való hit. A zen buddhizmus és a japán buddhizmus is hatott a művészetemre. Egyébként taoista vagyok, és mindennapi taoista praktizátor. A hétköznapokban inkább a kínai taoizmus szerinti egyensúlyt keresem. Nem érzem magaménak a japán zen egyhelyben maradását, és az állandó csendet.

Zenéről és filmekről írsz kritikákat. Szoktál alkotás közben zenét hallgatni?

– Mindig zenehallgatás közben festek. Azért sokszínűek ezek az alkotások, mert a zenei ízlésem is eléggé szerteágazó. A free jazztől a magyar népdalokon át egészen a modern Nine Inch Nails remixekig mindenféle zenét meghallgatok. Ez tükröződik az alkotásaim sokszínűségében. Az új olajfestményeimre az expresszionizmus jellemző. Ebben az irányban szeretnék továbbhaladni.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás