Nemrég beszámoltunk róla, hogy a Szabadkai Városi Múzeum is részt vesz az INTERREG Duna Transznacionális Program REDISCOVER elnevezésű projektében, amelyben nyolc ország kilenc városa kapcsolódott be. Ennek célja a zsidó kulturális örökség újrafelfedezése, bemutatása, és szélesebb körben való megismertetése. A projekt keretében egy kiállításmegnyitóra is sor kerül majd a múzeumban. A mindennapok zsidó szemszögből című kiállítás szerzői Ljubica Vuković Dulić művészettörténész, főmuzeológus és Hicsik Dóra, az intézmény főkönyvtárosa voltak, a dizájnt pedig Lality Csaba készítette. A részletekkel kapcsolatban a szerzőket kérdeztük.
A mindennapok zsidó szemszögből című kiállítás anyaga igen sokszínű. Milyen szempontok alapán sikerül összeállítani a tárlatot?
H.D.: – A kiállítás a szabadkai zsidók történetét mutatja be. Ez egy igen sokrétű, összetett téma, amelynek egy-egy momentuma került bemutatásra. Anyagát a Szabadkai Városi Múzeumban és a Szabadkai Történelmi Levéltárban fellelhető tárgyakból válogattuk. Fontos volt megmutatni, mi mindenben játszottak szerepet a városunkban letelepülő izraelita vallású emberek, mint például a nyomdászat, az újságírás, az orvoslás, a kereskedelem, az ipar. Emellett azonban a művészet is terítékre került, hiszen közülük többen váltak neves íróvá, művésszé is. A vallás nem játszik kulcsszerepet a kiállításban, hiszen a célunk az volt, hogy a mindennapok történeteiben csodálkozzunk rá a zsidó motívumokra. A kiállítóterekben egy-egy tematikát mutatunk be. A központi helyen a történelem és a zsinagóga mint közösségi tér található. Itt kaptak helyet a zsinagóga renoválásakor a múzeumba került Zsolnay kerámiák, illetve az idővonal, mely bemutatja a 18. század végén városunkba kerülő zsidók életének fontosabb mérföldköveit. Ezen képeslapok, korabeli hírek láthatók a zsinagóga felavatásáról. Innen, ebből a központi térből ágaznak ki az utak, s vezetnek el az iparosok, a kereskedők, a művészek, az orvosok közé. Külön kiállítótérben vannak a Fenyves családhoz kapcsolódó tárgyak, ők voltak a múzeum épületének egykori tulajdonosai, s ott kapott helyet a Bácsmegyei Napló is, melyet Fenyves Ferenc szerkesztett. Szerettünk volna bemutatni olyan neves szabadkaiakat, akiket mindenki ismer, s akik amellett, hogy sokat tettek a városunkért, az itt élő emberekért, mellesleg izraeliták is voltak.
Vannak olyan tárgyak, dokumentumok, amelyek eddig még soha nem kerültek a látogatók elé?
Lj.V.D.: – A Fenyves családhoz és Geréb Klárához kapcsolódó tárgyakat mér ismerhetik a múzeumlátogatók, hiszen ezeket már bemutattuk az épülethez kapcsolódó és a szecessziós kiállításunkon. A művészeti anyag többsége is ismerős lehet, hiszen Telcs Ede, Aczél Henrik vagy Boschan György alkotásait is megcsodálhatták már. Glid Nándor műveit köztéri szoborként láthatjuk több városban, így Szabadkán is. Munk Artúr tárgyai is láthatóak voltak pár éve, amikor kiállítással emlékeztünk a szabadkaiak egykori orvosára. Újdonság a Bácsmegyei Naplóhoz kapcsolódó tárgyak többsége, azé az újságé, amelynek szerkesztősége az épületünkben működött, illetve a Bányai családhoz kapcsolódó tárgyak, amelyek tavaly kerültek múzeumi nyilvántartásba.
Milyen zsidósághoz kapcsolódó témák kerülnek bele a készülő könyvbe (könyvekbe)?
H.D.: – A kiállítást katalógus kíséri majd, melyben olvashatóak lesznek a különböző témákat feldolgozó írások, s természetesen lesz egy katalógus része is, melyben bemutatjuk az itt kiállított tárgyakat: képeslapokat, reklámokat, könyveket, képzőművészeti alkotásokat, dokumentumokat. A tárgyak a zsidóság szabadkai letelepülésétől kezdve a II. világháborúig egy csodálatos történetet mutatnak be, a városunk legszebb korát, az építkezések, gyarapodások időszakát, melyhez nagyban hozzájárultak az itt élő zsidók is.
