A Vajdasági Levéltár 1926-ban kezdte meg működését, hivatalos neve akkor Újvidéki Állami Levéltár volt. Első vezetője dr. Dimitrij Kirilović volt, aki megkezdte a Vajdaság területén lévő megyék és városok levéltári anyagainak gyűjtését és rendszerezését – mondta az évforduló alkalmából rendezett eseményen Nebojša Kuzmanović, a Vajdasági Levéltár igazgatója.
– Ebben az épületben őrizzük a közélet és a kulturális élet kiemlekedő alakjairól összegyűjtött anyagokat, valamint a ránk hagyott vagyontárgyaikat, amelyek hitelesen tanúskodnak életükről és munkásságukról, valamint a politikai, társadalmi, gazdasági és kultúrtörténeti körülményekről, amelyekben alkotói éltek és tevékenykedtek – emelte ki az intézmény igazgatója, aki büszke a levéltár szakmai, tudományos és kulturális munkájáért kapott elismerésekre és kitüntetésekre.
Danijela Branković (Kasza Jennifer felvételei)
– A Vajdasági Levéltárban több mint 45 millió dokumentum található. Legrégebbi dokumentumunk a 12. századból való, latin és cseh nyelvű pergamentöredék. Gyűjteményünkben 9000 folyóméter levéltári anyagot őrzünk és tartunk karban szakszerűen.
Ezen dokumentumok között több ezer olyan dokumentum található, amelyek hasznosak és szükségesek lehetnek a polgárok, intézmények és magánszemélyek számára. Az itteni emberek évtizedek óta dolgoznak, annak érdekében, hogy a következő generációk is valós képet kaphassanak a múltunkról – tette hozzá Kuzmanović.
A levéltár napja alkalmából Pecsétek a Vajdasági Levéltárból címmel nyílt kiállítás, amelyhez az anyagot Danijela Branković gyűjtötte össze. A kiállítást a 19. századi bácskai városok, piacterek és falvak pecsétjeinek szentelték.
Nebojša Kuzmanović
– A 18. századból való levéltári anyagon található pecséteket gyűjtöttem össze, amelyek erre a területre vonatkoznak. A pecsétek egyfajta bizonyítékai annak az időnek és társadalomnak, amelyben létrejöttek. Különösen fontosak egy nemzet politikai és kulturális történetének tanulmányozása szempontjából. A kiállításra kiválasztott pecsétek a 18. században Bácska területén élt szerbek, németek, magyarok, szlovákok, ruszinok és más itt élő népek történetének részét képezik. A pecsétek jelképei általában az adott időszak társadalmának értékrendjéről és az abban uralkodó viszonyokról tanúskodnak – magyarázta a kiállítás szerzője.
A tárlatot június végéig tekinthetik meg az érdeklődők.
Nyitókép: Nebojša Kuzmanović
