Fotó: Nagy Magdolna
A törökkel vívott harcok után 1692-ben Pétervárad romokban hevert, amikor a stratégiailag fontos helyen álló vár felújítását rendelte el az akkori hatalom. A munkálatokat 328 esztendővel ezelőtt, 1692. október 18-án kezdték meg, melyek csaknem száz évig, 1780-ig tartottak. A megújult vár akkor nyerte el ma ismert formáját, mintegy 120 hektáron terül el Felső és Alsó Városa, a túloldalán pedig idővel naggyá nőtte ki magát Újvidék, mellyel sok értelemben összetartozik.
A Péterváradi vár Újvidék jelképének számít, értékes és közkedvelt hely, idegenforgalmi attrakció. Ha körülsétáljuk a letűnt korokat idéző, (gyakran) kopottsága ellenére is impozáns létesítményt, meggyőződhetünk, hogy katakombáit, rejtett zugait nem épp emlékhelyhez méltón hasznosítjuk. Gyakran hajléktalanoknak ad menedéket, a vár egyes részei nagyon különböznek egymástól, valamit privatizáltak, felújítottak, mást elhanyagoltak. Sétányait a látogatók szinte egész évben elárasztják, szállodájába a mondén világ jár, a július elejei Exit fesztivál idején pedig sokan, mondhatni kíméletlenül sokan látogatják. Idén a koronavírus-járványnak köszönhetően elmaradtak a turisták, a különféle a fesztiválok, közöttük a legnagyobb, az Exit is.
A foghíjas törődés ellenére a péterváradi vár ritka építészeti örökség Vajdaságban, sőt Szerbiában is, és jelentősége mindenképp vetekszik a térség legjelesebb kulturális hagyatékaival. A vár 1948-ban került állami védelem alá műemlékként. Státusza azóta sem változott, de Újvidék immár 2021-es Európai Kulturális Fővárosi rangja révén Pétervárad is megújul, a változás nagyon is szembeötlő az Alsóváros és környékén. Az itt elhelyezkedő Jelasics-szülőház megújulása és minapi átadása is ide sorolható.
A vár történetéről szólva nem árt tudatosítani, hogy a létesítmény a korai kőkorszakban, vagyis időszámítás előtt kb. 4500 évvel lakott volt, a római korban pedig erődített település volt, melyet előbb Cusumnak, később Acumincumnak neveztek. A XII-XIII. századtól magyar, a XVII-től osztrák igazgatás alatt áll, majd az egykori Jugoszlávia megalapításával a XX. században a délszláv állam kötelékébe csatolják. A település számos nevet váltott: a római kor után Bizánc idejében Petricon, a középkori magyar állam idején Bélakút, Belafons, a monarchia korában pedig Perwardein, Varadin, Pétervár, Pétervárad, Peterwaradein. (A vár területén 1986 óta folynak régészeti ásatások, kutatások.) A vár környékén kialakult települést Majur, Majorként emlegetik. Lakosai összetétele is többször cserélődött, míg 1910-ben 5727 lakosából 3266 horvát, 894 német, 730 szerb, 521 magyar volt, addig 1991-ben 11 285 lakosából már elenyésző a német ajkú lakosság, viszont 5643 szerb, 2236 horvát, 431 magyar polgárt jegyeztek, tíz évvel később, 2002-ben pedig 13 973 lakosa között szinte megduplázódott a szerb (9708), megfeleződött a horvát (1364), és tovább csökkent a magyar ajkú népesség (396).
Itt alapította meg kora egyik leggazdagabb, cisztercita monostorát IV. Béla király, ami róla a Bélakút nevet kapta. 1463-ban itt kötött szerződést Mátyás király és Velence, minek értelmében szövetségesek lettek a török birodalom ellen. A tatár, majd a török pusztítás nyomán 1849-ben az őrség itt tartott ki leghősiesebben a szabadságharc ügye mellett, csupán szeptember 7-én, hetekkel a világosi fegyverletétel után nyitották meg a kapukat az osztrákok előtt. 1849. június 12-én a magyar hadsereg a várból bombázta Újvidéket.
Itt alapította meg kora egyik leggazdagabb, cisztercita monostorát IV. Béla király, ami róla a Bélakút nevet kapta. 1463-ban itt kötött szerződést Mátyás király és Velence, minek értelmében szövetségesek lettek a török birodalom ellen. A tatár, majd a török pusztítás nyomán 1849-ben az őrség itt tartott ki leghősiesebben a szabadságharc ügye mellett, csupán szeptember 7-én, hetekkel a világosi fegyverletétel után nyitották meg a kapukat az osztrákok előtt. 1849. június 12-én a magyar hadsereg a várból bombázta Újvidéket.
Érdekes, hogy Pétervárad sokáig fejlettebb volt Újvidéknél, és korábban is lett város: szerémségi oldalon a település csatornahálózatát 1725-ben fejezték be, míg Újvidéken csak 1880-ban; a postai küldeményeket a péterváradi postán keresztül szállították már a XVIII. században, Újvidéken az első posta csak 1853-ban kezdett működni. Mára bizony alaposan megváltozott a helyzet.
A Gibraltár a Dunán jelzővel is illetett építményről tudni kell, hogy Mária Terézia uralkodása idején nyerte el mai formáját, és egy régi vár helyén épült 40 méteres magaslaton Vauban várépítési módszereivel, 112 hektáron terül el, és egyedülálló alagút-folyosórendszere 16 km hosszú... 1946. november 4-én itt végezték ki Vitéz Szombathelyi Ferencet, azaz Knausz Ferenc vezérezredest, akinek a honvédkari vezetősége alatt zajlott le az újvidéki razzia. A magyarországi népbíróság 1946-ban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte, ennek ellenére kiadták Jugoszláviának, ahol megkínozták, majd a péterváradi erőd falánál agyonlőtték.
