2024. július 17., szerda

„Valami furcsa dolog történik ezzel a filmmel”

Saját tanítványaiból állított össze operatőri csapatot nyertes filmjéhez Hajdu Szabolcs, köztük volt a szabadkai K. Kovács Ákos is

K. Kovács Ákos szabadkai fiatal operatőr is tagja volt az 51. Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál legjobb filmjének járó díját, a Kristály Glóbuszt elnyert Ernelláék Farkaséknál című, Hajdu Szabolcs rendezte magyar film operatőri csapatának, amely csapatot valójában Hajdu Szabolcs tanítványai alkották, a budapesti Metropolitan Egyetem végzős filmoperatőr művész mesterszakos hallgatói.

– Hajdu Szabolcs rendezői kurzust tartott nekünk az egyetemen, rendezést tanultunk nála, s az az ötlete támadt, hogy a Maladype Színházban készült Ernelláék Farkaséknál című színházi előadást elkészítené filmben úgy, hogy az operatőrei a diákjai lennének, azaz mi. Mi nagyon örültünk ennek. 12-en voltunk, és volt egy plusz operatőr, aki a pótforgatást csinálta. A forgatás tavaly szeptemberben zajlott.

– Elképesztően jó élmény volt, családias légkörben zajlott a munka. Hajdu Szabolcs rendkívüli érzékenységgel dolgozik az emberekkel, fantasztikus pedagógus, túlzás nélkül mondhatom, hogy fontos dolgokat tanultam meg tőle a filmről és az életről is – mesélte Ákos. – A film nagyon alacsony költségvetésből készült, állami támogatást nem kapott, Hajdu Szabolcs írta és rendezte, ő a főszereplője is, de játszik benne a felesége és a két gyereke is, ráadásul a forgatás helyszíne a saját lakásuk volt. Plusz a saját tanítványait invitálta meg operatőröknek. Azt tudom felidézni, hogy Szabolcs nyugodtan és nagy precizitással magyarázott, mind a 12 emberrel megtalálta a közös hangot, személyes instrukciókat kaptunk. 5-7 fős csoportokba voltunk osztva, közülünk egy volt mindig az operatőr, miközben mások például világosítóként, adatmentőként, kameratechnikusként dolgoztak, tehát az operatőri munka mellett egyéb technikai dolgokat is csináltunk. A stáb technikai részét is a mi osztályunk fedte le, ez is jó tapasztalat volt, a lámpákhoz mi nyúltunk hozzá, a kamerákat mi szereltük össze, ebédért mentünk... Mivel mindenki csinált mindent, egyáltalán nem volt köztünk vetélytársi viszony, egy nagy egészként tudott működni a dolog. Éreztük is, hogy valami furcsa dolog történik ezzel a filmmel: nem fáradtunk, nem éreztük tehernek a munkát, hanem 14-15 órákat vígan ledolgoztunk teljesen ingyen.

És az sem volt kérdés, hogy az osztály, az operatőri csapat a saját költségén elutazik Karlovy Varyba. Mint Ákos mondta, nagyon jó volt megélni, hogy a film után állva tapsolt a közönség, és különleges élmény volt ennyien együtt felvonulni a színpadra. Rövid időre tudtak csak elutazni a filmfesztiválra, bőven fél napot utaztak, egy teljes napot töltöttek ott a bemutató napján, másnap pedig indultak haza, így más filmeket sajnos nem tudtak látni.

– A díjátadót már itthon, Szabadkán próbáltam online nézni, élő közvetítést kerestem éppen, amikor kaptam az üzenetet, hogy nyertünk. Azóta pedig most csak erről beszélünk, ez fantasztikus dolog – mesélte lelkesen a frissen diplomázott operatőr, aki néhány napja szerezte meg az oklevelét.