Most már biztos, az idén lesz Magyar Filmszemle, igaz nem ilyen néven, hanem átváltoztatott formában Magyar Filmhétről. Hétfőn kezdődik, azaz október 13-án és 19-ig, vasárnapig tart. Néhány éven át hitegettek bennünket, hogy lesz vagy nem lesz, megtartják vagy sem, de végül is megszületett a döntés és a megoldás: a Magyar Nemzeti Filmalap és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), valamint a Magyar Filmakadémia fogja megrendezni az első filmhetet. Gondolom a kétkedők és az ellendrukkerek legnagyobb bánatára.
Az elmúlt három év termését, 332 filmet, köztük számos premiert már megélt alkotást láthat a közönség az első magyar filmmustrán a budapesti Cinema City MOM Park hat termében. Köztük 105 dokumentum, 87 fikciós rövidfilm, 62 animációs, 36 ismeretterjesztő, 16 tévéjátékfilm és amit legnagyobb érdeklődés övez, 26 nagy játékfilm kerül bemutatásra. Ez utóbbiak között több olyan található, amelyet már játszottak mozikban, vagy eljutott a közönséghez, de akad olyan mű is bőven, amelynek a bemutatóját épp a filmhétre időzítették. Ilyen például Török Ferenc új rendezése, a Senki szigete című romantikus komédia, vagy a vajdasági Tolnai Szabolcs rendezte Az erdő című magyar–szerb koprodukcióban készült drámája, amelyet a vajdasági vetítés után nyomban a magyar filmmustrán mutatnak be. Láthatja a közönség N. Forgács Gábor Pillangó és Kincses Réka Szex, szülőföld és más kellemetlenségek című alkotást. A játékfilmek között olyan nemzetközi fesztiválsikereket megélt filmek is lesznek, mint pl. a Fehér Isten, az Aglaja, A nagy füzet, az Isteni műszak, vagy a Viharsarok, sőt a magyarországi közönség előtt nagy-nagy népszerűségre szert tevő két vígjátékot is levetítik, a Megdönteni Hajnal Tímeát és a több mint 150 ezer nézőt vonzó Coming Outot.
Lássunk egy kis visszapillantót a filmszemle történetéből, valamikor 1965-ben alapították a magyar filmeket bemutató rendezvényt, s akkor a hőskorban Pécs város adott otthont a mozgókép szerelmeseinek, ahol kizárólag fikciós alkotásokat tűztek műsorra. Évről évre szélesedett a repertoár, majd 1983-ban áthelyezték Budapestre és ekkor vette fel a Magyar Filmszemle nevet, majd jócskán kibővítették a programot. Jó néhány évre rá 1989-től kezdték kötött időpontban február első hetében megtartani a mustrát, közvetlenül a Berlinale előtt, azzal a szándékkal, hogy odavonzzák a külföldi filmeseket, nemzetközi fesztiválok szervezőit és a szakembereket. A Magyar Filmunió szervezőkészségének köszönhetően gyakran a százat is meghaladta a nemzetközi érdeklődő-résztvevők száma. Még díjat is osztottak 1986-tól a külföldi szakemberek, amit Gene Moskowitz-díjnak neveztek el. A szerintük legjobbnak ítélt film szerzőinek jutott ez a kitüntetés. Az utolsó úgynevezett rendes szemlét, amikor díjakat is adtak át, 2011-ben tartották meg, egy évre rá volt egy „fapados” próbálkozás, de az alacsony költségvetés miatt akkor elismerést nem tudtak osztani. Majd az utóbbi két évben a hagyomány megszakadt, de íme, most feltámadt a film szerelmeseinek kedvenc rendezvénye az első Magyar Filmhét formájában. A korábbi február helyett ezúttal október közepi időpontot választottak, s a kampányt idejekorán elindították, ugyanis kedvcsinálóként az egykori szemledíjas rendező, Antal Nimród (Kontroll) még tavaly decemberben reklámfilmet forgatott: „Gyere, ülj mellém, nézzünk magyar filmet!” szlogennel. A filmhét honlapján ott pislog ránk a kampány a moziért: „Gyere, ülj mellém!” Érdemes lesz biztos megnézni a kínálatot, különösen vonzónak ígérkezik a nyitó rendezvényen, hétfőn, a Művészetek Palotájában, ősbemutatóként a nyilvánosság elé kerülő száz évvel ezelőtt forgatott A tolonc című film, amelyet Kertész Mihály rendezett, aki később Michael Curtiz néven világhírnévre tett szert, sőt Oscar-díjat is tudhat magáénak, de leginkább a Casablanca című film rendezésével vált ismerté. A film főszereplője maga Jászai Mari. Valahol Erdélyben porosodott a film, egyszer csak megtalálták, felújították és persze digitalizálták, most találkozik először a közönséggel az első Magyar Filmhéten.
