Az idei palicsi filmfesztivál legjobb versenyfilmje a Borgman című holland alkotás lett, amely Arany Torony díjban részesült. A legjobb rendezőnek járó díjat Tudor Giurgiu romániai rendezőnek ítélték oda, aki a Csigákről és emberekről című filmmel érkezett az idén a fesztiválra. A különdíjat a W imie... című lengyel film főszereplője, Andrzey Chira kapta meg. A zsűri döntése alapján a Seyfi Teoman török rendezőről elnevezett díjat a legprovokatívabb és legbátrabb első vagy második alkotásért, a Nyílj meg nekem című finn film érdemelte ki Simo Halinen rendezésében.
A Párhuzamok és találkozások elnevezésű programrész ugyancsak versenyjellegű. Az itt látott alkotásokat a kritikusok nemzetközi összetételű zsűrije bírálta el. Döntésük alapján a legjobb film a török Ridegség lett, Ugur Yücel rendezésében, különdíjat pedig a nemrég elhunyt Alexey Balabanov orosz rendező alkotása az Én is akarom kapott.
JIM SHERIDAN PALICSON JÁRT
A fesztivál vendége volt Jim Sheridan ír rendező, akit leginkább talán olyan filmek rendezőjeként ismerhetünk, mint A bal lábam, az Apám nevében. Ő rendezte a Pénzed vagy életed c. filmet is, amelyben a híres rapper 50 Cent is játszik, valamint a Testvéreket Tobey Maguirevel és Jake Gyllenhallal, továbbá az Álmok otthona c. misztikus thrillert, Daniel Craig, Naomi Watts és Rachel Weisz szerepelésével. Jim Sheridan az európai filmkészítésről a következőket mondta:
– Olyan érzésem van, hogy Európában nem vesszük komolyan a filmkészítést, ami kár egy ilyen óriási kulturális múlttal rendelkező kontinens esetében. A világban a látvány hódít, mi pedig nem fejlesszük a gyerekeink vizualitását sem. Az új technológia szó szerint elsöprő eredményeket hoz, elsöpri lassan azokat az alkotásokat is, amelyeket olyan régi nagy művészek készítettek, mint pl. Ingmar Bergman. Megdöbbentő, hogy a nézők mennyire nem tudnak eltelni az erőszakkal. Egyszer arra gondoltam, hogy készítek egy kétperces jelenetet, amelyben hétszáz embert gyilkolnak meg. Tényleg érdekelne a nézői reakció. Akik a filmezés valódi értékeit éltetnék, azoknak ajánlom, hogy kerüljék el az olyan stúdiókat, amelyek eredményt várnak. Ha mindenki az igényeket szeretné kielégíteni, akkor már dokumentumfilmek sem készülnének. El tudjuk képzelni, milyen lenne az, ha nem lennének dokumentumfilmek? – tette fel az elgondolkodtató kérdést Jim Sheridan, aki arról is szólt, hogy filmjei általában különböző fogadtatásban részesülnek Amerikában és Európában. Egyik filmje például, amelyik az emigrációt taglalja, jobban felcsigázta az óceán túloldalán élő közönséget, mint az európait. A rendező azt is elmondta, hogy már sokféle filmet készített, de csak most kezdi érezni annak idejét, hogy ír filmbe is belevágjon.
TOLNAI NYÁRI MOZIJA
A fesztivál vendége volt Onur Ünlü török rendező, akinek a Ti vagytok a fény az éjszakában című filmjét a versenyprogramban vetítették. A film különleges képességekkel rendelkező emberekről szól, akik unatkoznak a kisvárosi létben. A rendező a török filmkészítés körülményekről is mesélt:
– Egyre könnyebb filmet készíteni Törökországban, és amint erre lehetőség nyílik sokan élnek is vele. A fiatalok is megpróbálnak érvényesülni, és nagyon jó történeteik vannak. Az egész úgy fest, mintha valamiféle felhalmozódott energia szabadulna fel, amit a fiatalok kreatívan használnak. Érződik az új erő, a minisztérium is egyre több pénzt fordít a filmekre, a népszerű sorozatokból befolyt összegekből pedig szerzői filmek is készülnek. Ilyen módon próbálunk valamiféle egyensúlyt megtartani, ami az alkotások műfajait illeti – részletezte a rendező.
Ismét a fesztiválon köszönthettük Dietrich Brüggemannt, aki ezúttal a Költözöködés (három szoba/konyha/fürdőszoba) című filmjével érkezett, amit szintén a versenyprogramban láthattunk. A rendező azt ecsetelte, hogy filmje semmiről sem szól:
– Ez a film valóban semmiről sem szól, bemutat egy hétköznapot, amit unalmasnak is megélhetünk. Sokan azt mondták, hogy nem is kellett volna elkészítenem ezt a filmet, de szerettem volna bemutatni a hétköznapok gyötrelmét, amit naponta megélünk. Ez tehát film a hétköznapokról. Nem sok ilyen film készül, még Németországban sem – hallottuk tőle.
A Párhuzamok és ütközések programrészben Tomasz Wasilewski Úszó felhőkarcolók című filmjét vetítették, amelyet egyesek a LGBT kategóriába soroltak. A rendező ezzel nem egyezik:
– Szerintem két srác szerelméről szól, a valós érzelmeket mutatja be. Ez a téma nem népszerű Lengyelországban, és nem tudom milyen reakciókat vált ki majd a katolikus templom vezetőiből – mondta.
A Hol van Nadja? szerbiai film egyik különlegessége mindenképpen az, hogy nyolcan rendezték, és állítólag komolyabban nem kaptak hajba. Ez a film a nyolc fiatal alkotó vizsgaelőadása, amit a Fiatal európai alkotók programrészben tekinthettük meg, akárcsak Stipan Milodanović és File Josip humoros és lenyűgöző útifilmjét egy elképesztő utazásról, amelyet a Dél-Amerikába tettek, miután Székely Tibor nyomába eredtek.
Az új magyar filmek visszatekintő programrész keretében Tolnai Szabolcs Nyári mozi című alkotását nézhettük meg, amely 1998-ban készült. A rendező visszaemlékezett azokra az áldatlan állapotokra, amelyek a kilencvenes éveket jellemezték, amikor hatalmas vállalkozásnak számított filmet készíteni.
CÉLJAINK NEM NAGYRA TÖRŐEK
A rendezvény utolsó napján Radoslav Zelenović fesztiváligazgató és Blažo Perović, a Szabadegyetem igazgatója tartottak rövid összegzést. Radoslav Zelenović azt hangsúlyozta, hogy a szervezők számára a fesztivál akkor fejeződik be, amikor az anyagi résszel is végeznek:
– Jubileumi rendezvényről volt szó, mégsem törekedtünk arra, hogy fölösleges tartalmakkal vonjuk el a figyelmet a fesztivál legfontosabb szegmenségről, a filmekről. Természetesen nem hagytuk figyelmen kívül a jubileum jelentőségét, ezért készült egy könyv is az eddigi Lifka-díjasokról, és egy rendhagyó jubileumi film is – újságolta a fesztiváligazgató. Blažo Perović a fesztivál finanszírozási problémáit felhozva a következő lépésekről szólt:
– A tartomány nagyon sokat segített, most pedig az vár ránk, hogy a szerbiai művelődési minisztériummal is tárgyaljunk. Célunk nem nagyra törő, nem akarunk a legnagyobb fesztivál lenni Szerbiában vagy a régiónkban, csupán egy szakmailag széles körben elismert, színvonalas európai rendezvényt szeretnénk évről évre megvalósítani. Valamikor azonban úgy érezzük, hogy a céljaink ütköznek a szerbiai valósággal.
A fő versenyprogram az idén is a palicsi Nyári színpadon zajlott. Az itt bemutatott filmeket ezúttal is Nikolaj Nikitin válogatta, a díjazottakról nemzetközi összetételű zsűri döntött: Srđan Dragojević belgrádi rendező mint zsűrielnök; a csehországi, Franciaországban élő Markéta Hodouskova, aki több fesztivál programigazgatója; Pamela Pianezza francia programigazgató és kritikus; Nurgül Yeşilçay török színésznő; Ashley Horner brit rendező.
