Megjelent a Létünk legújabb száma. A folyóirat két nagyobb egységre tagolódik. Az első egység Az elköteleződésről címet viseli és három tanulmányt foglal magában: Losoncz Alpár: Elkötelezettség: redivivus?, Marosán Bence Péter: A kiterjesztett szolidaritás: társadalmi és ökológiai igazságosság, Merényi M. Miklós: Ítélni tekintély híján – az elköteleződés mint a politikum próbája Claude Lefort gondolkodásában. A másik egység a Világpolitikai játszmák címet viseli, és a következő tanulmányokat tartalmazza: Pap Tibor: Az EU mint „puha birodalom” (Az Európai Unió és Oroszország viszonya az új Eurázsia-koncepció tükrében), Bertalan Péter: Új paradigmarendszer, geopolitikai modellek a XXI. század második évtizedében, Bálint István: A népek önrendelkezési joga.
A felsorolt tanulmányok közül kiemeljük Bálint István, jogász, nyugalmazott újságíró munkáját, amely az önrendelkezési jog múltját és jelenét mutatja be, amely „napjaink egyik legbonyolultabb kérdésévé, Európa kulcsproblémájává vált”. A szerző szerint azért vált időszerűvé ez a téma, mert a legutóbbi gazdasági válság a nacionalizmus újbóli feléledését eredményezte, és egyre több országban van ellentét az önrendelkezést követelő területek, népek, nemzetek és az önrendelkezést megakadályozni igyekvő erők között. Bálint István meglátása szerint a nemzeti önrendelkezés jogának eddig három hulláma volt. Az első hullám az első nagy világégés után söpört végig Európán. A szerző az első hullámhoz sorolja Thomas Woodrow Wilson amerikai elnök elhíresült 14 pontját, valamint az 1917-ben hatalomra kerülő bolsevikok azon intézkedéseit is, amelyekkel elismerték, és jogokat biztosítottak a volt cári Oroszország területén élő nem orosz népeknek. Az első hullám három soknemzetiségű birodalom bukását eredményezte, mégpedig az Osztrák–Magyar Monarchiáét, a cári Oroszországét és az Oszmán Birodalomét. A második hullámra a II. világháború után került sor, és a gyarmatbirodalmak felszámolását vonta maga után. A harmadik hullám a Szovjetunió, Jugoszlávia és Csehszlovákia szétesését jelentette, míg a negyedik hullám Bálint István szerint most van folyamatban. A történelmi áttekintés után a szerző megállapítja, hogy az önrendelkezés alapvető problémája, hogy egy nemzeti önrendelkezés, csak más nemzetek önrendelkezésének tagadásával lehetséges, ahogy például 1918-ban a délszláv nemzetek önrendelkezése négyszázezer magyar önrendelkezési jogának semmibe vételével volt csak lehetséges. Bálint István szerint erre a tarthatatlan állapotra csak a Bibó István által felvázolt világállam megvalósulása jelentene orvosságot.
