A Kontaktzóna keretében tegnap az Újvidéki Egyetem Bölcsészkarán Toldi Éva Önértésváltozatok, identitástapasztalatok című könyvét mutatták be. A moderátorok szerepét Hózsa Éva, Bence Erika és Józó Andrea töltötték be, akik méltatták a művet, és elbeszélgettek a szerzővel.
– A kötetem két részből áll, az első része a vajdasági magyar és az egyetemes magyar irodalom prózaterméséből válogat, és az ezekről írt elemzéseket tartalmazza, a második rész pedig a költészetről szól. A könyvben foglalkozom 19. századi költőkkel is, de mindig a mai irodalom kontextusában. Az első rész főleg a történet, a motívumok és a toposzok megjelenését vizsgálja az irodalmi művekben, amelyeknek a hovatartozástudathoz, az önértésünk tapasztalatához van köze, a második rész pedig az újraírásokkal foglalkozik. Az újraírást az irodalmi dialógus egyik fontos mozzanatának, alapkövének tartom. Azokat az elemeket vizsgáltam, hogy milyen módon kerülnek át régi szövegek újakba, hogyan módosulnak, hogyan lehet egyáltalán más író szövegéhez hozzányúlni, és milyenek azok az eljárások, amelyek azt lehetővé teszik – magyarázta Toldi Éva.
A könyvvel kapcsolatban Toldi Éva elmondta, hogy ha felsorolja a megvizsgált szerzőket, akkor azt lehet látni, hogy ezek nem a legszigorúbb értelembe vett kanonikus szerzők.
– Fontosnak tartottam, hogy olyan szerzőkről írjak, akikkel kapcsolatban a felfedezés élményét élhetem meg, akik valamilyen módon nincsenek az irodalomi köztudat előterében, de a munkásságuk nagyon fontos. Ezekről a szerzőkről nem sokan írnak, és remélem, hogy a szövegeim a munkásságukra irányítják a figyelmet. A kötetben többek között Ferdinándy György, Grendel Lajos, Mezey Katalin, Varga Zoltán és Dalos György prózájával, valamint Böndör Pál és Nagy László költészetével foglalkoztam – nyilatkozta Toldi Éva.
