Minden könyvfesztivál lehetőség, hogy az országok a szebbik arcukat, műveltségüket mutassák – többek között ezzel a gondolattal nyitotta meg Navracsics Tibor magyar közigazgatási és igazságügyi miniszter a múlt hét csütörtökén a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált, melyre a hazai és külföldi kiadók-kiállítók mintegy 300 könyvújdonsággal vonultak ki. A budai oldalon kialakított Millenárison, békés környezetben négy napon át, vasárnapig több ezer érdeklődő fordult meg, sokan közülük éltek a fesztiváli kedvezmények lehetőségével, és könyvekkel felpakolva távoztak. Ezek a kedvezmények nem ritkán a 20-30 százalékot is elérték.
Legnagyobb tolongás a gyermekirodalmi standok körül volt, noha a rendezvény díszvendége, Törökország is kitett magáért vendégszeretetből, sokan elidőztek a reprezentatív, mintegy 150 négyzetméternyi standjánál, ahol nem csak eredeti török kávét, különféle magvakat lehetett kóstolni, hanem kiállítást is rendeztek a többszáz éves török könyvnyomtatás magyar vonatkozásai témájára. A történelmi és a modern Törökországot több mint 1500 kötetből álló válogatással jelenítették meg. Ezenkívül tizenkét török szerző látogatott el Budapestre, a programot több tárlat is színesítette. Abdurrahman Arici, a török kulturális és turisztikai miniszter helyettese újságíróknak elmondta, hogy a török könyvkiadás reneszánszát éli, amelyet a könyvfesztiválokon való szereplésük is tükröz: prszága Frankfurt, London után Budapesten díszvendég, majd Peking következik. A török fordítói programot ismertetve elmondta, hogy a 2005-ben indult támogatásnak köszönhetően eddig 1559 művet fordítottak le 56 idegen nyelvre, és 27 mű magyar fordítása készült el. Jó hírekkel is szolgált, eszerint a török könyvpiac forgalma 300 százalékkal nőtt három év alatt, jelenleg évi 7,1 könyv jut minden egyes török lakosra, és ezzel Törökország legdinamikusabban fejlődő ágazatává a könyvkiadás vált.
Sokan várásroltak a mind népszerűbb, és egyre több magyar fordítást megérő északi, vagy balti irodalomból, leginkább a fesztivál másik díszvendége, Sofi Oksanen észt származású finn írónő aratott sikert. Négy műve olvasható magyar nyelven:a Mikor eltűntek a galambok, Baby Jane, Tisztogatás, Sztálin tehenei. Személyében másodszor vehette át írónő a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete és Budapest kitüntetését, a Budapest Nagydíjat. A szervezők szerint az idei rendezvényt egyébként is a „nőírók" látványos sikere jellemezte, Sofi Oksanen mellett Anne Applebaum és Szegedy-Maszák Marianne vonzott sok száz érdeklődőt pódiumbeszélgetéseire, dedikáló asztalaik előtt hosszú sorok kígyóztak.
A szakmai programok közül aktualitása okán is kiemelkedett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület konferenciája, felvilágosító kampánya a digitális korszak szerzői jogi kihívásairól. Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke ennek kapcsán elmondta, hogy Magyarország hagyományosan kiemelt figyelmet és felelősséget tanúsít a szellemi közbiztonság, az innovatív gazdaság és a kreatív kultúra oltalmazása iránt.
– Az olvasás a digitális környezetben megváltozni látszik – hangsúlyozta, és hozzáfűzte, hogy az adatátvitel és a technika költsége is egymilliomod részére zsugorodott alig egy emberöltő alatt. Ennek hatására a lényegkeresés, a rendszerezés, a rangsorolás és a mintázatfelismerés komplex kihívásaival néz szembe az olvasó.
Emlékeztetett arra, hogy a könyvpiac zsugorodása a válság kitörése óta csaknem harmadával csökkent. Ez szoros összefüggésben áll a jogi-piaci problémákkal, a kalózkodással, az illegális letöltésekkel, a könyvkiadás e-buktatóival. Épp ezért ezek a kérdések álltak a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület tanácskozásának középpontjában, melyet a fesztiváli napokra időzítettek.
Ezek az adatok ellenére ez a budapesti fesztivál is a könyv egyfajta ünnepe volt. Több mint hatvanezren látogatták meg a változékony időjárás ellenére, sőt a szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése közlése szerint a szombati nap minden idők leglátogatottabb napja volt. Hatvanöt külföldi szerző, csaknem félezer magyar író, tudós és művész vett részt, közöttük a vajdasági magyar kiadók. Egészen nagy, gazdag standot sikerült kialakítani a délvidéki magyar kiadásokból, kiállították többek között a Magyar Szó kiadványait is.
