Nemcsak a mesebeli Jankók sorát nyújtja az újvidéki Forum Könyvkiadó legújabb gyermekeknek szánt kötete, a Szél Jankó és a kiscsalád, hanem a jelekből ítélve a sikeres könyvek sorát is. Holló Jankó, Kondás Jankó, Bolond Jankó vagy talán Arany László nyomán a legismertebb: Babszem Jankó után íme egy újabb figura: Szél Jankó a háromgyerekes anyuka, az Újvidéki Televízió közismert szerkesztője, Toma Viktória tollából, Bicskei Anikó remekbe szabott képi megjelenítésében.
Remélem, sokan meggyőződnek majd, hogy ez a kissé emelkedett hangulatú bevezető csöppet sem túlzás, mert egy igazán szép vagy inkább ritka szép gyermekkötet került ki a Forum kiadótól. Én egy óvodáscsoportnak szervezett temerini bemutatkozáson tapasztaltam meg, meddig tart a gyermeki figyelem, mennyire fontos, ha a gyermek kezébe veheti a nyomdaszagú könyvet, vagy éppen értőn felolvasnak neki.
Virág Gábor, a kiadó igazgató-főszerkesztője nem sokkal a tisztségre kerülése után több ízben hangsúlyozta, hogy törekedni fog a vajdasági gyermekirodalom gyarapítására, így örömmel fogadta Toma Viktória kéziratát, mely a gyermekeinek szőtt mesékből állt össze. És fordítva. Viki bevallása szerint ugyanis fejében már szinte összeállt a kötet, amikor a kiadó vezetőjét arról hallotta nyilatkozni, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a gyermekirodalomra, és több gyermekeknek szóló könyvet jelentetne meg... Aztán 2014 tavaszán megjelent a Szél Jankó és a kiscsalád. Szerzőjét, Toma Viktóriát kérdeztük.
Kiskorú gyermekek anyukái gyakran „improvizálnak” gyermekeiknek. Hogyan keletkeztek a Szél Jankó-mesék?
– Pontosan így. Miután megszülettek gyermekeim, a mese mindennapjaink részévé vált. A gyerekek hihetetlenül élvezik a mesét, ezt, azt hiszem, minden szülő megtapasztalja. Bűn nem kielégíteni a mese iránti vágyukat. Nálunk a családban egy idő után már nemcsak én meséltem a saját mesémet, hanem azon kaptuk magunkat, hogy a „főbb szereplők”, tehát a családtagok is tettek hozzá hangulatuk, frissen adódó ötleteik szerint. Ebben élen jár Regina, legidősebb gyermekem.
Kicsoda Szél Jankó valójában, és kik veszik körül?
– Szél Jankót a szél hozta, a garázsban bukkant fel először, de senki sem tudja pontosan, honnan került elő... – így kezdődik a mese, jellemzését viszont legtalálóbban a Szél Jankó-s dal refrénje adja: Szél Jankó, Szél Jankó, / Csintalan, tréfás kis fickó! / Szél Jankó, Szél Jankó, / Titokzatos világutazó! Jankó a kiscsaládba csöppen: Zsünihez, Bőszihez, Bébibabához..., ahol minden előfordulhat.
Korábban írt-e mesét, kipróbálta-e magát más irodalmi műfajban?
– Elsősorban újságírói műfajokban mozogtam, a mese pedig egyfajta visszakanyarodás gyerekkorunkhoz, amit gyerekeinknek köszönhetően élünk újra.
Mekkora munka, szervezés, ismeretség áll a mesekötet mögött? Gondolom, nem csak a mese kiötlése, és megírása kellett ahhoz, hogy a szép kötet összeálljon?
– Szél Jankó és a kiscsalád története valóban hosszú ideje érlelődik, és szerencsés véletlennek mondhatom, hogy a Forum Könyvkiadó vezetője szinte egyidejűleg szorgalmazta a gyermekekhez szóló irodalom megjelentetésének fokozását. Amikor a kéziratommal megjelentem, lehetőséget is talált a kötet közreadására. Aztán hosszú idő telt el, most látom csak, mennyi időbe telik, amikor a kéziratból nyomtatott könyv lesz. A megjelenést követően a nyárelőn sikerült néhány helyen bemutatni a kötetet, őszre azonban még nagyobb erővel vágunk neki – reményeim szerint –, a vajdasági kisolvasók felkutatásának.
A mesekönyvet CD-vel adta közre a kiadó. A könyv és a CD kiegészíti egymást? Melyik nemzedéknek ajánlható?
– A meséket 3 éves kortól ajánlom, habár az öt-hat évesek az a korosztály, amely ezeket a meséket átérzi. A könyv és a CD kiegészíti egymást mindenképp, és fontos, hogy CD-n is megjelenhetett, hisz a megcélzott korosztály még nemigen tud olvasni. De akinek felolvasták a meséket, vagy már tud olvasni, ugyanúgy érdekes lehet a hanganyagot újra meg újra meghallgatni. Mesemondó Elor Emina és én, énekel Pámer Csilla, dalszerző: Kucsera Géza és Pálfi Ervin.
Talán sok más családban keletkeznek olyan mesék, mint a Zakinszky-Toma családban, vagyis nevelő célzatúak, naponta bővülnek, és mindenekelőtt fantáziát „birizgálnak”, mégsem lesz belőlük kötet.
– Biztos vagyok abban, hogy így van. Én mindenkit bátorítanék a mesemondásra, mert a meséléssel töltött közös pillanatok hihetetlen módon képesek összekötni a szülőt és gyermekét. A gyermekkor pedig vészesen gyorsan múlik. Addig legyünk gyermekünkkel, amíg tehetjük, s erre a legvarázslatosabb eszköz épp a mese. Ez a legfontosabb. Hogy lesz-e könyv belőle, egy sor külső tényezőn is múlik.
Mit találunk a kötetben?
A tíz kedves történet nemcsak tíz élőkép a család hétköznapjaiból, hanem didaktikai célzattal megírt ,,naplórészlet’’ is: hogyan lehet játékosan leszoktatni csemetéinket a reggeli pizsamáskodásról, megtudjuk, mi az és hol él a sünmalac, hogyan készül a szedres gombóc, kik a kannibálok, miért nem kell félni a vihartól… Mind olyan izgalmas kérdések, amelyek a két és fél, illetve az ötéves gyermekeket már komolyan érdeklik, s amelyekre okvetlenül sürgős magyarázatot kérnek.
