Megszokhattuk már, hogy az irodalom a nyár egy szakaszában Kishegyesre költözik. Így történt az idén is, ugyanis irodalomra éhesen augusztus 22-e és 24-e között a Kátai-tanyán gyűlt össze fiatal és kevésbé fiatal. Az esemény a Nyár végi posztdombosolás nevet kapta.
Első programpontként Fehér Renátóval és első kötetével, a Garázsmenettel ismerkedtünk meg. A szerzővel Fehér Dorottya beszélgetett. A fiatal költő elárulta, hogy egy tizenhárom éveseknek tartott műhelymunka alkalmával megírta a versírás receptjét, mely szerint a hozzávalók: bátorság, emlékek, ihlet, olvasottság és egy kis varázslat. Ezt követően Tóth Kingát Kelemen Emese faggatta. A beszélgetés apropója a költőnő, performer, zajzenész, énekesnő, pedagógus idén megjelent második, All machine névre hallgató kötete volt. Ezután Balogh Endre beszélgetett P. Horváth Tamással az idén megjelent Tündérváros című Pécs-regényéről, amely a híres Zsolnay porcelángyár felvirágoztatójáról, Zsolnay Miklósról szól. Ami a vajdasági kapcsolatot illeti, megtudtuk, hogy Zsolnay Miklós idejében került Zsolnay-porcelán a szabadkai városházára is. A tábor leginkább várt programpontja a Híd folyóirat harmadik Fiatal alkotók számának bemutatója volt. A számot, jobban mondva a számokat (ugyanis az eddigi megszokott dupla szám helyett két egyes számban jelentek meg a fiatal alkotók művei) Berényi Emőke, Patócs László és Sági Varga Kinga szerkesztette, és mintegy 45 szerző alkotását tartalmazza. A szerzők között vannak szépírók, kritikusok, tanulmányírók, fordítók, színikritikusok és Fehér Viktor személyében egy néprajzkutató is. Az idei év újítása, hogy nemcsak a Híd kör tagjainak írásai jelentek meg ezekben a számokban, hanem középiskolások is bemutathatták tehetségüket, és ők leginkább lírával jelentkeztek. Berényi Emőke elmondása szerint a fiatal vajdasági magyar szerzőket (Barlog Károly, Terék Anna, T. Kiss Tamás, Antalovics Péter stb.) a kilencvenes évek traumái kötik össze, és adnak nekik egy olyan tematikus alapot, amiről beszélni tudnak, és amiről beszélni kell, valamint ezáltal jól elkülöníthetőek magyarországi kollégáiktól. Ami a kritikusokat és tanulmányírókat illeti, el kell mondani azt, hogy a hidas publikációk tanúsága szerint nyitottak mind a vajdasági, mind pedig a magyarországi irodalom irányába, a mesékre ugyanúgy, mint a nagyregényekre, vagy akár a cyber-novellákra. A fordítók pedig, köztük Orovec Krisztina, Ördög Mónika, Lenkes László, az eddig is megszokott minőségben próbálnak közvetíteni a délszláv–magyar irodalmi párbeszédben. A számokat Oláh Dóra és Pesti Emma alkotásai színesítik.
A felolvasások és bemutatkozások után Szabó Marcellel beszélgetett Bozsoki Petra. Szabó költőként a Telep-csoporttal indult, és elmondása szerint egy ilyen kezdetnek sok előnye van, viszont hátránya is akad, ugyanis a mái napig ez jut róla eszébe az embereknek. Az irodalmi beszélgetéseket a Symposion Bug buster Az abszolút értelmetlenség fölött ült lakoma című kiállításának zenés megnyitója szakította meg. Majd György Pétert faggatta Szegő János. György Péterrel kapcsolatban három mozzanatot lehet kiemelni: az érzékenységet a jelen és a közelmúlt történéseire, érdeklődését az avantgárd művészet irányába és a „baloldali melankóliát”. A „munkamániás” szerzőnek egyébként a közelmúltban jelent meg Állatkert Kolozsváron Képzelt Erdély című kötete, de már készülőfélben van A hatalom képzelete című, a társadalom és a művészet összefonódásáról szóló könyve is.
A szombati programot Sági Varga Kinga és Csobánka Zsuzsa beszélgetése nyitotta utóbbi A hiányzó test című regényéről. A műnek számos vajdasági vonása is van, de Sági Varga Kinga szerint ezek nem teszik vajdaságivá azt, csupán a figyelmünket kelti fel egy-egy felismerhető kishegyesi vagy szabadkai helyszín. Majd Ladányi István nyitotta meg a Sziveri János Intézet mail art-pályázatára érkezett alkotásokból összeállított 1914 című kiállítást. Ezt követően a délszláv irodalmak különböző jelenségeivel ismerkedhettek a jelenlevők. Bemutatkozott a Sarajevske sveske című folyóirat, akik az első világháborúval foglalkozó különszámukat mutatták be, majd az immár kilencedik alkalommal megrendezésre kerülő Kikinda Short rövidpróza-fesztivál szervezői mondták el tapasztalataikat, és végül a horvát Quorum folyóirattal is találkozhattak az érdeklődők. Utolsó irodalmi programpontként az Ex-Symposion szerkesztői fejtették ki gondolataikat 1914 kapcsán.
Az érdeklődők a tábor ideje alatt két műhelymunkán vehettek részt Balázs Gáborral. Első alkalommal az olasz baloldallal foglalkoztak, másodszor pedig a francia Guy Debord munkásságával.
Esténként a zenéé volt a főszerep. Pénteken Dj Mir-dallamokra rázhatott a közönség, míg szombaton fellépett a Bakos Árpád– Miroslav Jovančić duó, a Bardo-projekt, végezetül pedig DJ WB39 szolgálta a talpalávalót.
A rendezvény támogatói a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, a Nemzeti Kulturális Alap, a Szekeres László Alapítvány, a József Attila Kör és a Szépírók Társasága.
