Az újvidéki Híd Kör Egyesület számos programot szervezett és szervez a jövőben, amely a kultúrák, irodalmi műhelyek, csoportosulások közeledését és a minél jobb és gyümölcsözőbb kapcsolatok kiépítését célozza meg. Ennek egyik fontos csatornája lehet az egyesület által indított KulturPass programsorozat, amelynek vendége ezúttal a magyarországi József Attila Kör, vagyis a JAK volt. A kört Gaborják Ádám elnök, Borsik Miklós, a JAK-Füzetek szerkesztője, valamint a csoportosuláshoz erősen kötődő két fiatal szerző, Bartók Imre és Mán-Várhegyi Réka képviselte, a moderátori szerepet pedig Sági Varga Kinga és Dancsó Andrea töltötte be.
A beszélgetés elején szóba került Németh György néhány évvel ezelőtt megjelent monográfiája, amely a JAK, korábbi nevén FIJAK történetét dolgozza fel, és amely szerint megalapítása egyik célja az volt, hogy hangot szerezzen a fiataloknak, és az utólagos kommentár szerint, hogy ne történjen semmi. Gaborják 2009-ben vette át az elnöki szerepet, és ezt a jövő irodalomtörténészei talán egy éles határvonalként határozzák majd meg. Azt is megtudtuk, hogy a JAK a hetvenes évek végén igencsak nyitott szervezetté vált, amely igyekezett kapcsolatot létesíteni a világirodalommal, és nem utolsósorban a határon túli magyar irodalmakkal, így az Új Symposion szerkesztőivel, szerzőivel, aminek köszönhetően egy neoavantgárd vonalról is beszélhetünk a kör történetében. A József Attila Kör már igen régóta szervez olyan programokat, amelyeken az irodalmat és az írókat népszerűsíti. Ezek közül kiemelkedik az évente megrendezésre kerülő JAK-tábor, amely mintául szolgált a többi hasonló rendezvénynek is, de meg kell említenünk A rendszerváltás gyermekei sorozatot, amely a Visegrádi Négyek közötti kulturális kapcsolatokat ápolja, a Kötet előttiek című rendezvénysorozatot, valamint a POP JAK-ot, amely a populáris kulturális jelenségekre igyekszik reflektálni. Borsik a JAK-Füzetek szerkesztőjeként elmondta, hogy egy igen rangos kötetsorozatról van szó, amelynek első kiadványa Fasírt, avagy viták a „fiatal irodalomról” címmel jelent meg, és időközben olyan szerzők is szerepeltek benne, mint Esterházy Péter, Nádas Péter, Garaczi László. A sorozat másik szerkesztője Balajthy Ágnes, és hamarosan elérkezik a kétszázadik megjelent kötethez. Mán-Várhegyi Boldogtalanság az Auróra-telepen c. novelláskötete szintén e sorozat részeként látott napvilágot, és korábban nagy sikert aratott a Híd Kör Olvass be! elnevezésű kritikustusáján. Bartók Imre legújabb kötete is e sorozat részeként jelent meg. Legnagyobb sikereit azonban A patkány, A nyúl és A kecske éve trilógiájával aratta, amely egy poszthumánus világ vízióját tárja elénk.
A beszélgetést a szerzők felolvasása zárta. A könnyek nélküli településről, Goebbels haláláról és a torkosságról hallhattunk, majd azt is megtudtuk, hogy kinek milyen a kapcsolata a névadó József Attilával, de valahogy mindig Marno Jánoshoz és Borbély Szilárdhoz jutottak el.
