2024. november 27., szerda

Földhöz vert csoda

Rafi Lajos költő halálhírére (1970–2013)

Marosvásárhelyen született, cigánykovács nemzetségből. Egyéves korában került Gyergyószárhegyre a Nyárád mentéről. Iskoláit Gyergyószárhegyen és a Gyergyószentmiklósi Mezőgazdasági Szakközépiskolában végezte. 1989-ben érettségizett. Ősei foglalkozásával tartotta fenn családját. Hat gyermek édesapja volt. Szárhegyen élt. Földhöz vert csoda című kötete 2007-ben jelent meg, a budapesti L’Harmattan Kiadó gondozásában. A kötetet svéd nyelven is kiadták Stockholmban, Owe Berglund fordításában. Második kötetének Az élet számlája a címe. Versei olvashatók a Találkozások című antológiákban, roma költők verseit tartalmazó gyűjteményes kötetekben és internetes irodalmi portálokon.

 RAFI LAJOS

 Cigány ősz

Bár ne volna, bár ne volna:

Bárcsak őszi szél ne volna.

Zsebre tettem cigányságom,

S átlyukasztom a világot.

Falevelet tettem zsebre:

Gyönyörködjek.

Melegedjek.

Mint mederbe...

Mint mederbe torkolló folyót,

Úgy fogadnak minket az álmok.

Bocsánatra kész istenek

Készítik el a Másvilágot.

Amit megírtál, az lett a veszted. Amit nem, az elviselhetetlen. Tudtad, a költészet rossz életforma.

Azt is, hogy az élet rossz versforma, hogy az összecsengő sorok fehéren lerakódnak, a magányosak pedig vérzőn felszakadnak. Életed és halálod Földhöz vert csoda.

Visszavonhatatlan.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás