Alig egy hét múlva, február 22-én adják át az idei Oscar-díjakat Los Angelesben, Újvidéken pedig ugyanezen a napon kezdődik a FILM 2009, a belgrádi FEST kistestvére, melyet két nappal korábban, pénteken Ralph Fiennes nyit meg. A közös vonást persze nem kell különösebben keresni, mert magától adódik. Az Oscarra, a filmvilág legnagyobb figyelmet kiváltó, és port kavaró eseményére az egész világ odafigyel, mi pedig, távol az esemény helyszínétől, mégis megismerkedhetünk a tavalyi év legígéretesebbnek tűnő alkotásaival. Már ha alkalmunk nyílik több mint egy héten át Belgrádban vagy Újvidéken lenni, vagy ha eddig nem cserkésztük be az internetről a szóban forgó filmeket, fordítással együtt.
Az azonban bizonyos, hogy a 81. Oscar-gála jelöltjei közül több, sőt legtöbb itt lesz a 37. FEST-en, de még a FILM 09-en is: a Milk, a Frost/Nixon, az Elcserélt életek, A birkózó, A szabadság útjai, vagy a külföldi filmek kategóriájában az Entre les murs, a francia Laurent Cantet filmje, Uli EdelA Baader Meinhof csoport című filmje, vagy az izraeli, német, francia koprodukcióban készült animációs Libanoni keringő. Viszont nem láthatjuk Újvidéken a BAFTA-díjakból is bőven részesülő Gettó milliomost, a Benjamin Button különös életét, A sötét lovagot.
Viszont helyünkbe jön, és az újvidéki rendezvény nyitófilmje lesz az Égető bizonyítékEthan és Joel Coen rendezésében, George Clooney, Brad Pitt, Frances McDormand, John Malkovich főszereplésével. A filmet eddig nemigen kényeztettek sem az Arany Glóbusz, sem a BAFTA díj idei zsűritagjai. Az összekuszált történet egyszerre kacagtató és sötét, a film azonban vonzó mindazoknak, akik ismerik és tisztelik a Coen fivérek korábbi teljesítményét, és sajátos filmnyelvét. Sokkal szélesebb rétegeket szólít meg a Sam Mendes rendezte A szabadság útjaiKate Winslettel, és Leonardo DiCaprióval a főszerepben, melyen a szabadságkeresés, a párkapcsolat rögös útját járjuk végig egy párkapcsolat által. Egészen másfajta szabadságkeresést ábrázol a megtörtént eseményeket feldolgozó Gus Van Sant 8 Oscar-díjra jelölt Milkje, Sean Penn-nel a főszerepben. Harvey Milk meleg jogi aktivista, barát, szerető, politikus, példakép alapjaiban változtatta meg az emberi jogokért folytatott harc természetét, és vált egész Amerika hősévé, korai, 1978-ban bekövetkezett tragikus halála előtt. Politikai témája révén nyilván a hírhedt Baader Meinhof csoport történetét feldolgozó Uli Edel-rendezte német–francia–cseh film is érdeklődésre tart számot, már csak azért is, mert a terrorizmus nem csak a hetvenes években kísértett, viszont akkor, de előtte és után sem értette az emberek többsége a kibicsaklott, „a jobb emberi társadalom kiépítése nevében” gyilkoló csoportok filozófiáját. A „náci-generáció” gyermekeivel szemben saját gyermeke megtalálásáért vívja emberpróbáló harcát Christine, Clint Eastwood Elcserélt életek című filmjének főhőse, akit állítólag rendkívüli hatással formál meg Angelina Jolie. Christine ráébred, hogy az alkoholtilalom korában Los Angelesben a nők nem kérdőjelezhetik meg a rendszert, és nem mondhatják el a történetüket a saját szempontjukból, pedig „csak” arról van szó, hogy eltűnik a gyermeke, akit hónapokkal később a rendőrség állítólag megtalál. A szinte kafkai világban a nő tudja, hogy nem az ő fiát találták meg, ezt azonban bizonyítani szinte képtelenség. Hasonló lehetetlen és emberpróbáló helyzetben van a Kétely című filmdráma karizmatikus főhőse is, aki a hatvanas években igyekszik kicsit változtatni az iskola túl szigorú szokásain – ekkor érkeznek az első sötét bőrű diákok –, melyeket vaskézzel tart kézben a Meryl Streep által megformált igazgatónő. Többek között ez a film sem kerül Szerbiában mozihálózatba a fesztivált követően, és megtörténhet, hogy ugyanez lesz a sorsa a politikai üzenetű Libanoni keringőnek is. Az Ari Folman-rendezte, izraeli–német–francia film főhőse döbbenten tapasztalja, hogy semmire sem emlékszik abból az időszakból, melyet az izraeli hadsereg tagjaként a 80-as években a libanoni háborúban töltött.
