Szinte mindenki szereti, nosztalgiával gondolunk vissza a régi időkre, mert akkor még másmilyen volt az íze, ez a mai már nem az igazi. Még Magyarországon is szeretettel emlékeznek az édességre, amelyet „jugó” rokonok hoztak ajándékba, de Pesten sajnos nem lehet kapni. Kár is tagadnunk: az eurokrém az életünk része, még ha csak annyira is, hogy a boltban nem tudjuk kikerülni azt a polcot, amelyen a kakaós mogyoró- és tejkrémmel teli tégelyek, poharak, dobozok, sőt vödrök sorakoznak.
A cím és a bevezető sorok senkit se vezessenek félre: írásunk nem egy eltévedt recept. Az eurokrémről bizony nyelvi szempontból is érdemes szólni néhány szót.
Ehhez a szóhoz ugyanis két érdekes jelenség fűződik. Az egyik a márkanevek vagy más tulajdonnevek köznevesülése, a másik pedig, hogy mi itt, Vajdaságban sok olyan szót használunk, amelyet a magyarországi vagy más határon túli beszélők kevésbé vagy egyáltalán nem ismernek – és ez nem föltétlenül a szerb nyelv hatásának tulajdonítható.
Nem is hinnénk, mennyire gyakori jelenség, hogy márkanévből vagy más tulajdonnévből köznév keletkezik, gondoljunk csak az aszpirinre, a röntgenre, a havannára, a szendvicsre, a konyakra, a termoszra, a zsilettre, a zserbóra, a vimre, a vegetára vagy történetesen az eurokrémre. Az Eurocrem márkanév 1967-ben jelent meg, ekkor regisztrálta egy olasz cég, és nem sokkal később, 1972-ben kapott rá licencet a Takovo cég, ekkortól számítható nálunk az eurokrém térhódítása – a szóé és az édességé. Mivel nálunk ennyire közismert a szó és közkedvelt az édesség, eszünkbe sem jut, hogy a magyarországi nyelvhasználók számára az eurokrém szó ma már csaknem ismeretlen. Márpedig erre akár az internetes keresőprogram is figyelmeztethet bennünket, hiszen az eurókrém kulcsszó beírásakor finoman javasolja, hogy talán a túrókrémre óhajt rákeresni a kedves felhasználó. Ha meggyőzzük, hogy valóban az eurókrém vagy eurokrém formájú találatokra vagyunk kíváncsiak, akkor többnyire olyan példákra lelhetünk, amelyek vajdasági kötődésű emberektől származnak. Egy kérdezz-felelek oldal egyik tagja például ezt a kérdést tette fel a többieknek: Ettetekmáreurókrémessóspálcát?Majdaválaszadókértetlenkedéseutángyorsan „lekellfordítania” a magyarnak tűnő szavait:mogyorókrém („a Nutella jugó változata”) és ropi.
Atulajdonnevekköznevesülésesoránasszociációskapcsolatjönlétre,akorábbancsaknagybetűstulajdonnevet(esetünkbenmárkanevet)idővelmáshasonlótermékekreishasználjuk,ésazírásképisjelziaköznevesülést, a fajtanévvé válást, tehátkisbetűvelésáltalábanfonetikusanírjukaköznévvéváltmárkanevet(Eurocrem – eurokrém, eurókrém).Aköznevesüléslassúfolyamat.Enneksoránazírásformákegyideigingadoznakanagykezdőbetűs,idegenesenírttulajdonnéviésakiskezdőbetűs,magyarosanírtközszóiformákközött.Azírásmódváltozásracsakakkorkerülhetsor,haatársadalmitudatbanaköznévvéválásmárelégszéleskörbenvégbement– olvashatjuka helyesírási szabályzatban.
IzgalmasösszehasonlítaniamiEurocremünketamagyarországiNutellával – perszetovábbraisszigorúannyelviszempontból.OttugyanisaNutellamárkanévváltfajtanévvé,nemtörődveanévhezmintvédjegyhezfűződőjogokkal.
Érdemesezenelgondolkodni,mielőttazeurokrémetszerbnekésígykerülendőszónakminősítenénk.Az,hogyMagyarországonésmásmagyarlaktatájakonkevésbéismerik,azzalmagyarázható,hogymagaamárkanéviskevésbéismert.Aziskérdéses,hogyegyáltalánérdemes-ekerülendőnektartani,hiszenazédességközkedveltségemiattmagaaszóisszéleskörbenelterjedtnálunk. Ezt alátámasztja, hogy az Osiris 2007-es, Idegen szavak szótára című kiadványa is tartalmazza (a szótár részét képezik a határon túli magyarlakta területek környezetnyelvi eredetű szavai is).
Halegközelebbeurokrémes(vagyeurocremes,nutellás,mogyorókrémes – kinekhogytetszik)kenyeretreggelizünk,jussoneszünkbeamárkanevekköznevesülésénekjelenségeis.
