2024. július 16., kedd

Díjazzuk a helyesírást!

PIROS CERUZA

Három héttel ezelőtt, a délvidéki magyar színjátszás napján adták át a legnagyobb vajdasági magyar színházi kitüntetést. A díj jelöltjeit néhány nappal korábban ismertette a sajtó, majd beszámolt a díjátadó gáláról, és a díjazottal, Banka Líviával készült interjúkat is olvashattunk. Lektori szemmel figyelve ezekben a szövegekben egy közös vonás volt: a bizonytalanság a díjnév írásmódját illetően. Ugyanez figyelhető meg egy másik elismeréssel kapcsolatban is, amelyet a magyar nyelv hivatalos használata terén kimagasló teljesítményt nyújtó személyeknek ítélnek oda.

E miatt a bizonytalanság miatt úgy véljük, érdemes szólni néhány szót a helyesírás e területéről, még akkor is, ha a díjnevekről már született néhány összefoglaló szöveg. Az alábbiakban e két díjnévvel kapcsolatban nyújtunk eligazítást.

A kitüntetések és díjak nevéről az 1984-es helyesírási szabályzat még nem sokat ír, csupán két típust különböztet meg: a tulajdonnévi előtagú és a több különírt szóból álló kitüntetésneveket. Ezért aztán ha valaki ez alapján kívánna eligazodni a mostani díjak nevének helyesírásában (például a bevezetőben említett két elismerést illetően), az hoppon marad. Az Osiris Kiadó 2004-es kötete, a Helyesírás már részletesen foglalkozik a díjnevekkel – hét típust különböztet meg, amelyek részletes ismertetésétől most eltekintünk –, így szinte mindegyik díjnév típusát megtalálhatjuk benne. Úgy tűnik azonban, hogy ez a részletes szabályozás még nem került be a köztudatba, illetve ha egy új díjnévről van szó, akkor nem tudjuk megtalálni a rendszerben a neki megfelelő típust.

A színházi díj neve valóban különleges, ezért is fordulhat elő, hogy olyan sokféle írásmóddal találkozunk: Pataki Gyűrű Díj, Pataki-Gyűrű Díj, Pataki-gyűrű Díj, Pataki Gyűrű-díj stb. Tulajdonnévi előtagú, hiszen Pataki Lászlóról, színjátszásunk kiemelkedő egyéniségéről kapta a nevét, különlegességét pedig az adja, hogy nem a megszokott díj, érem, emlékérem utótag kapcsolódik a tulajdonnévhez, hanem a gyűrű (a kitüntetés jellegéből adódóan), de a díj szót is szükségesnek tartjuk hozzátenni, mintegy magyarázatként, hiszen díjnévről van szó. Ennek megfelelő típust nem találhatunk az Osiris-féle Helyesírásban sem, de a rendszer alapján megpróbálhatjuk meglelni a legmegfelelőbb írásmódot. A tulajdonnév és a közszó kapcsolatát jelölni kell valahogyan: Pataki-gyűrű. A díj szó ez esetben nem tekinthető a név szerves részének, ezért írható kisbetűvel, külön. A díjnév tehát Pataki-gyűrű díj, illetve a magyarázó szó elhagyásával Pataki-gyűrű.

Az MNT kitüntetésének (amelyet a bevezetőben említettünk) hosszú neve van: a magyar nyelv hivatalos használatáért. A név a következő változatokban szerepel a sajtóban: A Magyar Nyelv Hivatalos Használatáért Díj, A magyar nyelv hivatalos használatáért - díj, Magyar Nyelv Hivatalos Használatáért-díj, a Magyar Nyelv Hivatalos Használatáért díj. Az Osiris rendszerezése alapján az utóbbi – a Magyar Nyelv Hivatalos Használatáért díj – tekinthető helyesnek: a díj köznév előtt több szóból álló tulajdonnévi értékű megnevezés szerepel, amely pusztán közszavakból áll, és a tulajdonnévi rész -ért raggal van ellátva. Így a tulajdonnévi rész minden szava nagy kezdőbetűvel írandó, a díj pedig – mivel nem tekinthető a név szerves részének – kisbetűvel, kötőjel nélkül követi az előtte álló szerkezetet. Érdekes, hogy a névelő sem része a névnek, holott a nyelvtani szerkezet megkívánná. Ennek magyarázataképp a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda helyesírási tanácsadó honlapjának egyik idevágó válaszát idézzük: „A helyesírási szabályzat 195. pontja foglalkozik a kitüntetések és díjak nevével, de a birtokos jelzős szerkezetet alkotó típusokban nem tárgyalja a nyelvhasználatban ilyenkor kiteendő névelőt, vagyis nem tekinti a kitüntetés-, díjnév részének. Az ok homályban marad, föltehetőleg az lehet mögötte, hogy ha a névelőt a név részének tekintenénk, akkor igen sok kezdődne »a«-val, illetve akkor a hasonló szerkezetű intézményneveknél is be kellene vezetni.”

A címhez kapcsolódóan tehát leszögezhetjük, hogy egy díj alapításakor a helyesírást is „díjazni” kell, hogy a hivatalos elnevezés ne ütközzön a helyesírás szabályaiba.