Legutóbb a számok vegyes írásmódja volt a témánk. Lássuk, ezenkívül milyen helyesírási gondjaink akadhatnak még a számokkal, azon belül is a sorszámokkal!
A számjegyes írású sorszámnevekről világos szabály olvasható a helyesírási szabályzatban: a sorszámnevet a pont jelzi (például: 57.). Ennek ellenére gyakran láthatjuk az -ik és a -dik, -adik toldalékot is számok után írva. Hogy a saját házunk előtt söpörjünk, a következő példák napilapunk weboldalán olvashatók:
„…nyújtotta át az elismeréseket, aki már 151-ik alkalommal adott vért. Hatan a 100-adik, tizenöten a 75-dik, harmincöten az 50-dik, hatvanketten a 35-dik, kilencvenhatan a 20-dik, százötvenhatan a 10-dik, míg háromszázan az 5-dik véradásért jogosultak az elismerésre.”
„Reggel 8 órától fél 10-ig az általános iskola 5-dik, 6-dik, 7-dik és 8-dik osztályosainak, délelőtt 10 órától fél 12-ig pedig az általános iskolások 2-dik, 3-dik és 4-dik osztályosainak, majd pedig a középiskolásoknak tartanak foglalkozásokat.”
„A magyar forradalomra és szabadságharcra emlékeztek a palicsi ’56-os emlékműnél, amelyet a forradalom 50-ik évfordulójára emeltek.”
Tudatosítanunk kellene, hogy a -dik és az -ik toldalékú alakok az 1954-es szabályváltozás óta nem ajánlottak, tehát a 151., 100., 75. stb. alakok a helyesek – és tegyük hozzá, egyszerűbbek is… Felejtsük el tehát a számok után írt -ik, -dik toldalékot!
A sorszámnevet jelző pontot a toldalékot kapcsoló kötőjel előtt is megtartjuk, tehát: 5.-ként érkezett, 8.-ba jár stb. A dátumok azonban – mint ismeretes – különleges csoportot alkotnak a sorszámneveken belül, hiszen az évet és a napot jelölő számjegyekhez a toldalékok pont nélkül, kötőjellel kapcsolódnak: január 10-ig vagy 10-éig, 2012-ben stb. A „mint ismeretes” közbevetés talán nem is ideillő, hiszen gyakori hiba, hogy toldalékoláskor is megmarad a pont (10.-éig); ugyanakkor olyan példákat is láthatunk, hogy a (nem keltezést jelölő) sorszámnevek toldalékos alakjában hiányzik a pont (5-ként érkezett), mintha rosszul, „fordítva” rögzült volna a szabály és a kivétel.
Vannak olyan esetek, amikor a sorszámnevet tőszámnévként ejtjük ki, például: NB egy, Kovács Kettő János. Bár nem teljesen sorszámnévi értékkel szerepelnek a római számok ezekben a formákban, a pontot legtöbbször ki kell tenni: NB I., Kovács II. János. Ugyanígy tőszámnévi ejtésű a sorszámnév ebben a szerkezetben: Árpád utca hét. Mivel a házszámok is sorszámnevet jelölnek, a pontot ki kell tenni: Árpád utca 7.; és toldalékoláskor is megmarad: Árpád utca 7.-ben. A pont szükségességének oka az, hogy a szerkezet az Árpád utca 7. szám rövidült alakja, és ebben a szerkezetben valóban sorszámnév a házszám. A pont akkor marad el, ha a számot törtjel és betűjel követi: Árpád utca 7/A.
„Pontos” problémánk adódhat a filmek második, harmadik stb. részeinek említésekor is, hiszen ilyenkor ejtésben szintén tőszámnév szerepel: A Karib-tenger kalózai kettő, Üvegtigris három. Ahogyan a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda tanácsadója is írja, erről a problémáról nem találunk konkrét eligazítást a helyesírási szabályokban, mégis kikövetkeztethető (az előbbi példákat alapul véve), hogy pontot kellene tenni a számok után, mert valóban azt jelzik, hogy a filmek második, harmadik részei egy sorozatnak: A Karib-tenger kalózai 2., Üvegtigris 3. Hozzá kell tennünk, hogy ez a javaslat a gyakorlatban alig-alig érvényesül, és elmarad a pont, aminek valószínűleg a tőszámnévi ejtés az oka, illetve az is, hogy ha idegen nyelvű filmről van szó, az eredetiben sincs pont.
Összegzésképpen tehát elmondhatjuk, hogy a sorszámnevek után a pontot legtöbbször ki kell tenni, a keltezés azonban e tekintetben kivétel.
