Mitévők legyünk, ha az életben üres vagy éppen túl nehéz tarisznyával indulunk útnak? Hogyan „átkoz el”, bír teremtő erővel a szülők kritikája és ítélete? Milyen hatása van annak, ha a szüleink a könnyebb utat választva a szőnyeg alá söprik a problémákat? Mindez kiderül a magyarországi Mogyorósy-Révész Zsuzsanna tanácsadó szakpszichológus, valamint Vaskor Gréta család- és párterapeuta, meseterapeuta és mentálhigiénés szakember által írt Kinek a sorsa? című könyvében, amelyet szombaton a Szabadkai Városi Múzeumban is bemutattak az érdeklődőknek. A szerzőkkel a transzgenerációs örökségről, a kiadvány tartalmáról és üzenetéről Ricz Dencs Tünde mentálhigiénés szakember, pszichodráma-vezető, meseterapeuta, képződő család- és párterapeuta beszélgetett.
A transzgenerációs öröklődés témája megjelenik a mesékben is, melyek szimbólumrendszere hozzáférést nyújt az emberiség kollektív tudásához, és egyetemes megoldási mintákat kínál az egyéni ember krízishelyzeteire. A kötetben vizsgált családrendszermesék ahhoz mutatnak utat, hogy miként lehet a saját sorssal kapcsolódni, és afelett hatalmat nyerni. Vaskor Gréta pedig a mesei kódok értelmezésével kalauzol el a személyes kezdet előtti világhoz, a sorstörténethez, Mogyorósy-Révész Zsuzsanna „trauma-szemüvegű” pszichológiai magyarázatokkal és jelen idejű, valós történetekkel, terápiás esetekkel kapcsolódik az archaikus rétegekhez. A kötet segítségével felfedezőútra indulhatunk saját transzgenerációs történetünkben, tájékozódásunkat témakörönként válogatott mesék, kérdések, esettanulmányok és lélektani magyarázatok segítik.
– Régóta foglalkozom mesékkel, de mellette családterapeutaként is dolgozom. Mindig szerettem rendszerekben gondolkodni, és a mesék vizsgálata során azt vettem észre, hogy vannak olyan mesehősök, akik nehéz teherrel és üres tarisznyával, sorkötöző béklyóval indulnak. Éppen ezért az a feladatuk, hogy eljussanak egyfajta kiinduló- vagy kezdőpontra, és megküzdjenek a hiányokkal, valamint a családjukból hozott nehézségekkel, átkokkal. Elkezdtem kutatni, hogy van-e valamilyen rendszer ezekben a történetekben, és arra jutottam, hogy van. A mesék, ugyanúgy, mint az élet is, tele vannak fontos témákkal, és ekkor kerestem fel Mogyorósy-Révész Zsuzsanna pszichológust, hogy alkossunk meg együtt egy kiadványt – fejtette ki Vaskor Gréta, majd elmondta, a könyvben három téma került fókuszba: a hiány, az árulás és az átok, amelyek áttekintik a kapott életfeladatokat.
– A kötetben egyebek mellett megvizsgáltam, hogyan jelenik meg a szülők hiánya a mesékben. Milyen hatása van annak, ha az apa vagy az anya nincs jelen? Azt kutattam, hogyan dolgozhatók fel ezek a hiányok, és erre milyen megoldásokat kínálnak a mesék. Emellett azt is elemeztem, hogyan jutnak el a hősök a hiány pótlásához, milyen akadályok gördülnek eléjük, hogyan küzdenek meg azokkal, hogy a mese végére kimondhassuk, hogy boldogan éltek, míg meg nem haltak. A mesék mindig tartalmaznak valamilyen útmutatást, még ha szimbolikus formában is, amelyek segíthetnek a problémák leküzdésében és a boldog végkifejlet elérésében – hallottuk a szerzőtől.
Mogyorósy-Révész Zsuzsanna a történeteket pszichológiai megközelítésben vizsgálta, különös tekintettel a trauma pszichológiájára.
– Vaskor Gréta hozta a mesei alapanyagokat, én pedig azt kutattam, hogy a hiány, az árulás és az átok mesei elemekként hogyan jelennek meg az életben és a terápiában, illetve hogyan befolyásolják az egyén életét és a generációkon át öröklődő mintákat. Az első fejezetben, amely a hiányról szól, különösen fontosnak tartottuk feltárni, hogyan alakulnak ki a családokban a titkok és tabuk, amelyek gyakran újra és újra ismétlődnek az utódok életében anélkül, hogy tudnák, mi áll a háttérben. Például azt, hogy miért nincs valakinek szerencséje a párkapcsolatokban, majd megtaláljuk, hogy a mélyben ott rejlik egy előd komoly traumája, melyből az utód azt a következtetést vonta le, hogy a férfiakban nem lehet bízni. Ezt a hiedelmet akár tudatosan, akár metakommunikáció formájában továbbadhatja a szülő is, így a következő generáció így állhat a kapcsolatokhoz. Tehát már eleve akadály gördül a boldogsága útjába. Ugyanígy a komoly traumák, mint mondjuk a háborús események, olyan mély sebeket hagyhatnak, amelyek már az idegrendszer és a genetika szintjén is kimutathatók, és ugyancsak megjelenhetnek az utódgenerációkban. Ezek szorongást, félelmet generálnak, olyan negatív gondolatokat szülhetnek mind önmagukról, mind a világról, ami megakadályozza, hogy bátran megéljék saját magukat, vagy teljesítsék vágyaikat – fűzte hozzá Mogyorósy-Révész Zsuzsanna, aki egyébként érzelemszabályozással is foglalkozik, így a könyvben útmutatót ad, mit tehetünk, ha erős érzelem áraszt el bennünket, vagy mit kezdhetünk a szenvedéssel.
A könyv tehát tanácsokat, ötleteket és konkrét gyakorlatokat is ad. Minden fejezet végén kérdéseket talál az olvasó, amelyek segítenek elmélyíteni az önismeretet és a családi minták felismerését
Nyitókép: Mogyorósy-Révész Zsuzsanna, Facebook
