Jól döntöttek azok az irodalomkedvelők, akik kedden este elmentek a szabadkai Népkör MMK-ba, amelyben Bene Zoltán Igazak című kötetét mutatták be, hiszen igazán izgalmas és tartalmas beszélgetés zajlott a kiadvány kapcsán. A könyvbemutató társszervezője az Areión Kulturális Egyesület volt, támogatója pedig a Magyar Művészeti Akadémia. A szerzővel Sándor Zoltán író beszélgetett.
Bene Zoltán József Attila-díjas író, eddig húsz kötetet jelentetett meg. Szegedről érkezett, és habár Kecskeméten született, a köteteiben szinte minden Szeged körül forog. Egyebek között a Magyar Írószövetség tagja, a Madách Irodalmi Társaság elnöke, az Areión Kulturális Egyesület vezetője, az Irodalmi Jelen prózarovatának a vezetője, és a Szeged várostörténeti és kulturális folyóirat főszerkesztője – mutatta be a szerzőt Sándor Zoltán, és az Igazak című kötetről is szólt.
– Regény, de bizonyos értelemben trilógia, ugyanis a kötetnek három azonos jelentőségű rétege van, és mindegyik az Igaz család egy-egy tagjával foglalkozik. Az egyik történetszál a XIX. századba nyúlik vissza, a másik a XX. században játszódik, a harmadik a XXI. században. Összességében van itt minden, kincskeresés, bűntény, nyomozás, klímaváltozás, és nem utolsósorban szerelem. Habár a főhőseink férfiak, a központi szerep a nőknek jut. Az Igazak egyszerre családregény, városregény, történelmi regény, bűnügyi regény, megfűszerezve időszerű politikai, filozófiai, társadalmi témákat feszegető tűnődésekkel. Ha úgy akarjuk, nevezhetjük ízig-vérig posztmodern regénynek is – hallottuk Sándor Zoltántól.
A kötet kapcsán témaként merült fel a megváltozott világ, és az is, hogy egyre gyorsabban változik, a változások pedig másmilyen gondolkodást igényelnek. Ennek ellenére, vagy épp emiatt, azt tapasztaljuk, hogy a történelmi regények a reneszánszukat élik, és megnőtt az érdeklődés a múltat taglaló kötetek iránt:
– Szerintem nincs ilyen olvasásszociológiai felmérés – de érdemes volna foglalkozni vele –, hogy melyik az a korosztály, amelyik a történelmi regényt részesíti előnyben. Az látszódik, hogy a történelmi tudat kezd kimúlni az emberekből. Végtelenbe merevedett jelen időben élünk. Valószínűleg a fogyasztói társadalom óhatatlan velejárója, hogy ami tegnapelőtt történt, az ugyanolyan réginek tűnik, mint ami kétezer éve. Ez is lehet oka a történelmi regény népszerűségének, hogy az időtapasztalatunk most már merőben más. Teljesen mindegy az, hogy valami a középkorban vagy a második világháborúban játszódik, mármint olyan szempontból, hogy mindkettő irgalmatlanul réginek és távolinak tűnik. Tulajdonképpen már inkább fantasyként éljük meg a régi eseményeket, mintsem valódi történetekként. Persze nem biztos, hogy ez teljesen így van, de érdemes ezen is elmélkedni – fejtette ki Bene Zoltán.
A továbbiakban szó esett egyebek közt a rendszerváltásról, a kilencvenes évekről, a délszláv háborúról, valamint a mai fiatalokról is, akik az idősebbekkel ellentétben nem lineárisan, hanem hálózatban gondolkodnak, de arról is folyt a beszélgetés, hogy miért kerültek hollandok elnéptelenedett magyar falvakba, milyen kutatás előzte meg a kötet megírását, és utalnak-e a történelmi regények a jelenre.
Megismerhettük Bene Zoltán néhány korábbi művét is, a Mandola történetét, ami akár egy nemzedéki regénynek is tekinthető, az Áramszünetet, amely arról szól, hogy a nem túl távoli jövőben elmegy a világban az áram, és semmi sem működik, valamint a Sarki fényt, amely alternatív világba kalauzolja az olvasókat, a cselekmény kiindulópontja pedig az, hogy Ferenc Ferdinánd túléli a szarajevói merényletet.
Nyitókép: Bene Zoltánnal Sándor Zoltán beszélgetett (Lukács Melinda felvétele)
