A Mathias Corvinus Collegium (MCC) szabadkai képzési központjának szervezésében szombaton megtartott pedagóguskonferencián a közönség meghallgathatta dr. Hózsa Éva, nyugalmazott egyetemi tanár és dr. Horváth Futó Hargita, az Újvidéki Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének rendes egyetemi tanára Másként él, aki olvas című előadását. Az érdekes információkat tartalmazó értekezésben kiemelték, hogy a mai gyerekek a technika fejlődése miatt mind kevesebbet olvasnak. Példaként lejátszottak egy kisfilmet, amely egy dániai általános iskolát mutat be, ahol már évek óta nem használnak papír alapú taneszközöket, hanem laptopok segítségével tanulnak a diákok. A film érdekessége, hogy a tanulók a forgatás alkalmával találkoztak először tankönyvvel és megpróbáltak dolgozni is belőle. Meglepő véleményeket szült a gyermekek körében ez. Voltak, akik nem találták fel magukat a papírra vetett feladatok között, viszont akadtak olyanok is, akik a technikai eszközök gyakori leblokkolása miatt, inkább a tankönyvet vették kézhez, melynek köszönhetően be tudták fejezni a kapott feladatot. Konklúzióként azt szűrték le, hogy a papír alapú taneszközök teljes elhagyása több kárt okozhat, mint hasznot, így Dániában azon vannak, hogy valamilyen formában visszaállítsák a „régi” rendszert.
Dr. Hózsa Éva az előadásban kitért arra, hogy a felgyorsult világ megváltoztatja az olvasási szokásainkat.
– Minden médiumon lehet olvasni. Hiszen a digitális sajtó is szolgáltat az olvasáshoz, tudásszerzéshez anyagokat, amelyek valahogy kimaradnak az olvasási gyakorlatból. Többek között a mobiltelefonok, a laptopok – de még a mesterséges intelligencia is – lehetőséget adhatnak az olvasásra. A gyermekekben az olvasás fejleszti az észlelést, az érzelmi intelligenciát, azt, hogy a való világban, ne pedig a virtuális világban éljenek. Mindemellett esztétikai élményt is ad, ez esetben a szépirodalomra gondolok. Manapság a rövid műfajok vannak divatban, a gyorsolvasás, amit a mobiltelefon is ösztönöz. A szépirodalomból pedig a novellák és az ismeretterjesztő szövegek azok, amik fontosak ma – emelte ki a nyugalmazott egyetemi tanár.
Idén ünnepeljük Jókai Mór születésének 200. évfordulóját. Így a két előadó által prezentált előadásban kitértek arra is, hogy hogyan változtak meg az olvasási szokások, milyen diszfunkciók alakultak ki az olvasás és az írás terén, példaként említve a neves író műveit. A téma kapcsán dr. Horváth Futó Hargita nyilatkozott lapunknak.
– Igyekeztük az olvasási szokásokat, a kultúrafogyasztást és a szépirodalom fogyasztását rávetíteni a Jókai-életműre, illetve annak olvasására. A 19. és a 20. század fordulóján jelent meg a Jókai-művek százkötetes díszkiadása. A volt legolvasottabb íróról beszéltünk, aki megtanította a népet olvasni. Ma viszont eljutottunk addig, hogy Jókai művei, klasszikus regényei a mai olvasó számára már nehezen érthetőek lettek. Eljutottunk odáig, hogy Jókait nem olvassák. Sok kérdést és vitát generál az a kérdés, hogy kell-e egyáltalán Jókait tanítani. Felmerült az a gondolat is, hogy át kell-e írni, hogy bele szabad-e nyúlni a Jókai-szövegekbe. Ezek a kérdések széles társadalmi rétegeket foglalkoztatnak. Többek között a pedagógusokat, akiket érdekelnek az olvasás kérdései, ezek újradefiniálása, új olvasási stratégiák megteremtése és modellek kialakítása – mondta el lapunknak az egyetemi tanár.
Az előadásban szó esett a házi olvasmányok megújításáról is. Arról, hogy kortárs költők és írók művei, mint például a J. K. Rowling Harry Pottere, vagy J. R. R. Tolkien Gyűrűk Ura adhat-e hozzá a diákok olvasási kedvéhez.
– A populáris regiszter már bekerült a tantervbe. Jókai kapcsán is elmondható, hogy a szakemberek azt javasolják, hogy ma már ne a Kőszívű ember fiaival, vagy az Aranyemberrel indítsuk a Jókai-tananyagot, hanem az író elbeszéléseivel, mert azok is nagyon izgalmas kérdéseket tárgyalnak. Sőt, inkább a század végi, haláláig írt, mintegy 30–40 regényből érdemes válogatni. A tantervkészítőknél nagy kérdés az is, hogy maradjon-e például Petőfi Sándor János vitéze, vagy a Toldi. A módszer kérdése nagyon fontos, az, hogy melyik korban, hogyan, milyen módszerekkel tudjuk megközelíteni, interpretálni ezeket a műveket. Ezért az említett művek legtöbbször már közös olvasmányként kerültek bele a tantervbe, mert más módszerekkel, más olvasási stratégiákkal kell megközelíteni őket – zárta gondolatait az egyetemi tanár.
Nyitókép: Dr. Horváth Futó Hargita és dr. Hózsa Éva (Molnár Edvárd)
