Igényessége, illetve a kalandregényeket átitatott humora az, aminek köszönhetően Rejtő Jenő kalandregényei 70–80 év után is népszerűek. Illetve a szabadság az, ami árad ezekből a könyvekből – hangzott el Belgrádban, a Collegium Hungaricumban, A három testőr Afrikában című mű szerb nyelvű fordításának bemutatóján.
Thuróczy Gergely, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos munkatársa ismertetve a hallgatósággal Rejtő Jenő életútját, rámutatott, hogy Reich néven született 1905-ben egy tehetős zsidó család legkisebb gyermekeként, akit az élet sokfelé sodort, és éppen az utazásai során megélt borzalmak voltak azok, amelyekből merítve izgalmas kalandregényeket adott ki. Bár családja tehetős volt, ő maga gyakran nélkülözött, játékszenvedélyére költötte minden pénzét.
Habár a ponyvaregényeknek és a kalandregényeknek köszönhetően vált ismertté P. Howard álnéven, Rejtő Jenő az 1930-as évek elején kabarédarabokkal és bohózatokkal jelentkezett a pesti színpadokon, a pesti művészélet ismert alakja volt.
Vesztét zsidó származása okozta, munkaszolgálatosként tűnt el a második világháborúban.
Milosevits Péter író, műfordító fordította le A három testőr Afrikában című könyvet szerb nyelvre és a Piszkos Fred, a kapitány után immáron a második Rejtő Jenő-könyvet veheti a kezébe a szerb nyelvű olvasó. Mint kiemelte, Rejtő nagysága, bár kalandregényeket írt, nem a történetekben van, azt valahogy el is felejti egy idő után az olvasó, de a könyv, az adott szituációk hangulata mélyen megmarad.
Az est során részleteket is felolvastak a könyvből.
