A temerini Tájház udvarában levő Alkotóház galériájában szépszámú érdeklődő jelenlétében szombaton megnyílt a 39. TAKT tárlata, a művésztelepen készült alkotások kiállítása. Az idei TAKT központi témája a maradék volt. A táborban 17 alkotó dolgozott. A téma szokatlan és egyben izgalmas is volt, így az alkotók saját szemszögükből közelítették meg. A kiállítást Jódal Kálmán író nyitotta meg, közreműködött Ábrahám Máté csellóművész.
Jódal Kálmán megnyitójában kifejtette, hogy már maga a maradék szó is rosszízűen cseng. Azt sugallja, valami nem egész, nem teljes, nem komplett, csak annak a valaminek egy része, ami valamilyen okból kifolyólag már nem teljes, hanem csak úgy ott maradt. Zömmel azért, mert nem kellett már senkinek, vagy egyszerűen a többi eltűnt, elpusztult, elment, légneművé vált. Ám annyi egyéb ok is akadhat. Lehet, hogy történt valami. Talán valami lényeges, mulaszthatatlan, s a maradékkal egyszerűen már nem „lehetett” foglalkozni. Nem volt rá Idő. Menekülni kellett? Az alkotót már más kezdte foglalkoztatni? Lehet, hogy csak félretette, hogy máskor vegye ismét kézbe?
Maradék... ahány ember, annyiféle hozzáállás. És még több asszociáció. Ez a heterogenitás jól kitapintható a kiállított művek esetében is. Mind a hozzáállás, mint a felhasznált technikák, mind a képek hangulata kapcsán. Van ahol ez a maradék iránti viszony ironikus, van ahol esztétizáló, van ahol látszatra frivol, van ahol szinte tragikus, s van ahol hermetikus.
A kiállított műveknek megvan az a jó tulajdonságuk, hogy töprengésre, tanulmányozásra késztetnek. Gondolkozni, „agyalni” kell, hogy az ember megpróbálja felfejteni a burkolt mondanivalójukat. Az alkotók a legszélesebb spektrumú technikákban – a kollázstól a valahol az art brut és az arte povera közötti zónában, vagy a geometriai absztrakcióban, a figuratívtól a nonfiguratívig, a képtől az objektig, illetve az installációkig, a kellemestől a taszítóig – valamint alapállás-variánsban készítették a műveket.
Maradék ... mi is az? A fenn említett definíciók itt mintha némileg értelmüket veszítenék, felvizeződnének, felpuhulnának, és bizony, ha individuális válaszokat akarunk találni, le kell vetkőznünk az előítéleteinket, és elmerülnünk az alkotások kódrendszer-világaiban, mondta a tárlatmegnyitón Jódal Kálmán.
