Bármennyiszer is zúdult az eső a táborozókra, az agyag körül forgott a világ a Szőreg melletti Hevér-tanyán megrendezett Temerini Alkotóműhely és Képzőművészeti Táborban, ismertebb nevén: a TAKT-on. A tegnap zárult, 35. alkalommal megrendezett művésztelepen meglehetősen sokan megfordultak, közöttük voltak a „törzstáborozók”, akik sok éve visszajárnak, és idejüket úgy igazítják, hogy az alkotótábor teljes tartama alatt jelen legyenek, vannak visszajárók, akiket egyszer valamikor magával ragadott a tábor hangulata, és a feltöltődés kedvéért, ha csak tehetik, néhány napra visszatérnek, és mindig akadnak kezdők, akik belekóstolni szeretnének a művésztelepi munkába. Az idén két KMV-díjazott élt a lehetőséggel, hogy tapasztaltabb szakmabeliek között töltse a nyár egy szakaszát.
Június 29-étől kezdve mintegy harmincan tartózkodnak a „túlabarainak” is nevezett, Jegricska-parti Hevér-tanyán. Közöttük a palicsi születésű, Pécsen élő, de hamarosan székelyudvarhelyi Kis Endre, a pécsi Gyuris Róbert, a temerini Utcai Dávid, a TAKT korábbi szervezője, a mileševói születésű, jó ideje budapesti, de mindinkább világpolgárnak számító Sinkovics Ede, aki 1989 óta oszlopos tagja a TAKT-nak. Talán nem túlzás így fogalmazni. Az is jó viszont, hogy jönnek a fiatalok, a KMV felfedezettjei, akik közül többen ugyancsak visszajárnak – állapítja meg Faragó Orsolya szervező, aki az idén immár másodízben hozta tető alá a nyári műhelymunkát. Hogy miért korábban a szokásosnál? Egyszerűen a résztvevőknek így felelt meg – mondja. Ezenkívül előnyt is jelent, mert augusztus 29-én már Budapesten állít ki a TAKT. A 35 éves alkotóműhely először fog a magyar fővárosban kiállításon megmutatkozni – ezt már Utcai Dávidtól halljuk, akinek a születésnapjára esik a nem mindennapos esemény.
Ettől a kiállítástól függetlenül őszre Temerinben is megszervezik a hagyományos TAKT-kiállítást, melynek színhelye ezúttal is a temerini Tájház udvarában épített, még nem teljesen befejezett alkotóház lesz. Mindkét kiállítás egyik fő ütőkártyájának ígérkezik Sinkovics – ottjártunkkor még készülő – „organikus embere”, melyet fotósorozatban ismerhet meg a közönség. Azért organikus, mert Sinkovics egy ideje az organikus hulladék művészi felhasználásának jegyében alkot, és a Batman-filmek egyik főgonoszát igyekszik újravarázsolni a Hevér-tanya egyik fészerében. Segítsége is van. Az alkotáshoz csutkát, szalmát, kukoricaszárat, kendert, gyékényt, lenvászont, fűzfavesszőt, bőrt stb. használnak.
A többieket festeni, szobrászkodni, fotózni láttuk, de készültek grafikák és kollázsok is. Az agyag azonban megfordult minden résztvevő kezében, az idei művésztelep ugyanis A képzőművészet a bácskai régióturizmus fejlődésében elnevezésű Magyarország–Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében zajlott, melyet Temerin, Jánoshalma és Topolya közösen valósít meg. Ennek értelmében helyezték előtérbe az agyagot az idei együttlét során. Minden résztvevő egy-egy munkáját a TAKT-nak ajándékozza. Sajnos a táborozók között nem volt olyan, aki a kerámiaalkotások égetését is magára tudta volna vállalni, ezért Szenttamásról érkezik segítség. Egyelőre tehát nehéz pótolni azt az űrt, melyet Matuska Ferenc gölöncsér és kerámiaművész hagyott maga után.
A 35. táborozás során Gyuris Róbert szobrász irányításával dolgoztak a képzőművészek, akik közül sokan először nyúltak ehhez az anyaghoz. Többen azt hangsúlyozták, hogy épp emiatt marad emlékezetes az együtt töltött idő, mert kísérletezésre, új ismeretek megszerzésére is nyílt alkalom, noha kezdetben szinte mindenki idegenkedett a lehetőségtől.
Gyuris a TAKT-hoz és a tanyához köthető személyes tárgyakból rakott össze egy kompozittárgyat, ami a teázás élményét nyújtja. Kis Endre gumiabroncsba álmodott formákat, melyeket bedobott a vízbe, vagy a tűzbe... többféle kísértésnek tett ki. Hogy milyen eredménnyel, azt ősszel megláthatjuk a kiállításon.
