Az államiság napja alkalmából február 15-én és 16-án ingyenes lesz a belépés a Szerb Matica Galériájába, írja a Vajdasági Rádió és Televízió.
Február 15-én és 16-án, szombaton és vasárnap 13 és 17 órakor Stanislava Jovanović Mindić és Ivana Janjić kurátorok kalauzolják végig a Szerb Matica Galériájának látogatóit a szerb művészet kronológiáját bemutató állandó kiállításon.
A 18. századi szerb kultúra elválaszthatatlanul kapcsolódik a vallásos művészethez, mint a vallási identitás szimbólumához, míg a szerb művészetet a 19. században a szerb nép élete által meghatározott körülmények befolyásolták a Habsburg Monarchia és az Oszmán Birodalom keretei között. Ezt az időszakot a felszabadító harc, a szerb nép egyesítése és az önálló állam megalakítása iránti törekvés jellemezte. A 19. század folyamán az újonnan megalakult, európaiasodó és anyagilag felhatalmazott szerb polgárság a társadalmi változások hordozója és a műalkotások megbízottja lett. A művészek a bécsi és a müncheni művészeti akadémián sajátították el az európai festészet új eszméit. A 20. század folyamán a szerb művészet az európai modernitás és a helyi sajátosságok közötti erős párbeszédben fejlődött ki. A művészet aktívan rögzíti a változó társadalom képét, gyakran élesen bírálja azt. A 20. század elején Bécs, München, Budapest és Prága váltotta Párizst az impresszionizmus, az expresszionizmus, a kubizmus, a különféle avantgárd irányzatok eszméit, a rendhez való visszatérés és az absztrakt kifejezésre való törekvést elfogadó és mérlegelő szerb művésznemzedékek vezető központjaként és fellegváraként.
Hogyan fejlődött a szerb képzőművészet, és melyek azok a művészeti jelenségek, amelyek meghatározzák?
A Szerb Matica Galériájában művészi utazáson vehetnék részt a látogatók, és megismerhetik a barokk, a klasszicizmus, a romantika, a realizmus és a modernizmus korszakának ikonográfiai ikonjait, grafikáit, festményeit, rajzait és szobrait.
Nyitókép: A Szerb Matica épülete
