Pénteken nyílt meg dr. Vivod Mária etnológus, antropológus, fordító és tudományos kutató kiállítása Újvidéken, a G-spot Graffiti Képtárban a Koszovói utca 21/a szám alatt. A kiállítás a Camera Asiatica – Fénykép, híd a láthatárok között címet kapta, és a 2015-ben Vietnámba indított antropológiai expedíció fényképeiből láthatnak egy válogatást az érdeklődők. A kiállítás célja, hogy bemutassa a fényképet, mint szimbolikus hidat a különböző kultúrák, a különböző kulturális és földrajzi szemhatárok között.
Antropológusként a világ számos pontjára eljutott, a PhD-fokozatát a strasbourgi egyetemen szerezte meg, mindemellett vendégtanárként oktatott egy Fülöp-szigeti egyetemen, vietnámi felsőoktatási intézményekben, valamint Lettországban is. Széleskörű az érdeklődése, mi az, ami miatt úgy döntött, hogy ellátogat Vietnámba a bru etnikai csoporthoz?
– Varjas Gábor miatt választottam ezt a csoportot, aki az egyik legjobb antropológus Magyarországon. Több nyelven beszél, többek között franciául, angolul, oroszul és bruul is. Ő világhírű bru-kutató. Pár éve szerencsém volt meghívni a kiállítását Zentára, utána meginvitálták Szabadkára is. Gyönyörűek voltak a fényképei és érdekes volt a kutatása. Ezek megihletettek és arra ösztönztek, hogy ellátogassak Vietnámba és felkeressem őket, annak ellenére, hogy akkor beszéltem volna egy szót is vietnámiul vagy bruul.
A kiállítás leírásában az olvasható, hogy abban a faluban, amelyben Ön járt, ott ön volt az első európai nő, akivel találkoztak a helyiek. Hogyan fogadták?
– A brukról azt kell tudni, hogy több országban élnek. Lélekszámuk 150 ezer, ebből 97 ezren élnek Vietnámban, de megtalálhatók Laoszban és Kambodzsában is, tehát szét vannak szórva, mint etnikai kisebbség. Lao Pao egy kis város és körülötte öt kisebb falu van, ahol bruk élnek. Az egyik faluba nem tudtam ellátogatni, mert Laosz közelébe van, és mivel külföldi vagyok, nem mehettem csak úgy a közelébe. Az egyik település viszont a szállásomtól pár kilométerre volt. Mikor megérkeztem a faluba, a gyerekek körbevettek és egyszerűen csak mosolyogni tudtam. Próbáltak hozzám beszélni, de nem értettem. Ekkor hívták a törzsfőnököt, akivel kezdetben angolul próbáltunk beszélgeti, de egy ponton áttértünk franciára, mert mint kiderült, franciául jobban tud. Körülbelül 10 évvel idősebb lehetett nálam, ezért feltételezem, hogy még a kolonializmus ideje alatt járt iskolába, és Vietnám azon része akkoriban francia gyarmat volt. A beszélgetés folyamán elmondta, hogy én vagyok a harmadik fehér ember, és az első fehér nő, aki meglátogatta a falut, amióta ő a törzsfőnök. Érdekes volt, hogy annak ellenére, hogy közel vannak a civilizációhoz, például víz nem volt a településen.
Törzsfőnököt említett, hogy kell elképzelni az ő törzsüket?
– Több családból áll a falu. Amikor törzsfőnöknek neveztem, azt nem kell szigorúan abban az értelemben venni. A magyarban nincs megfelelő kifejezés rá. Ő a falunak a vezetője és általában ez a funkció egyszerre politikai és spirituális is. Ő a falu időse. Nem a legidősebb ember, de ő az, aki döntéseket hoz, akihez fordulhatnak az emberek, ha gond van. A falu lakói általában valamilyen családi viszonyban vannak, egyfajta rokonsági szövetkezés ez. Egy másik faluból szoktak feleséget választani. A törzsfőnök vagy a legműveltebb személy a közösségben, vagy örökli ezt a funkciót.
Azt olvastam, hogy ennek az etnikai csoportnak nincs írásbelisége. Mennyire nehezíti ez meg a dolgukat, milyen befolyással van rájuk a többi népcsoport?
– Vietnámban több mint 50 etnikai csoport van. A vietek/ kinhek alkotják a 90 százalékot. A kisebbségek valóban kisebbségek, 1-1 százalékról beszélünk. A bruk írása a latin írás, de nincs hagyományuk az írásban. A vieteknek van, a XIX. századig a kínai piktogrammokat használták. De a többi kisebbségnek sincs nagyon. A khmereknek van még. Anyanyelven tudnak tanulni alap dolgokat az iskolájukban, de a mindennapi életben vietet kell használni. Szerencsére a bruk általában többnyelvűek. A bru és a vietnámi két külön nyelvcsalád, nem is hasonlít egymásra. A törzsfőnök például 4 nyelven beszél, és a fiatalok is több nyelven tudnak.
Mennyire van dokumentálva a törzsnek a történelme, szokásai?
– A vietek nagy hangsúlyt fektetnek a kisebbségek tanulmányozására. A világon ebben ők vezetnek. A hagyományokról írnak csak, a politikai és szociológiai élet tabu, tekintve, hogy Vietnám kommunista ország. De a hagyományőrzést a vietek szépen dokumentálják. Magyar nyelven Varjas Gábor munkái az alapok, ezek olvashatóak angol nyelven is. Annak idején a kommunista Magyarország és a kommunista Vietnám közel állt egymáshoz, ezért, ha egy objektívebb képet szeretnénk kapni, a magyar tanulmányokat érdemes olvasni. Varjas Gábor sok munkája csak magyarul jelent meg. A kutatás terén van még tennivaló jócskán, de Vietnámba nem lehet csak úgy beutazni és kutatni, ennek is megvan a menete.
A kiállítás három részből áll, miket láthatnak azok, akik ellátogatnak a galériába, hogy megtekintsék azt?
– A képek a legelső kontaktust mutatják. Azt, hogy hogyan nézett rám az az óceánnyi gyerek, akik akkor körülvettek. Nagyon érdekes volt. Egyből az iskolájukat akarták megmutatni, utána a házakba hívtak be, hogy igyak vizet. Szegények, de nagyon takaros minden. Antropológusként az emberek voltak azok, akik érdekeltek, ezért is fotóztam őket. Mindemellett különböző textíliákat is megtekinthetnek, akik ellátogatnak a tárlatra, valamint egy videót is levetítünk majd.
A kiállítást a járványügyi szabályok miatt egyszerre csak 4 ember tekintheti meg. Amennyiben valakinek felkeltette az érdeklődését a bru csoport, és kíváncsi a kutatómunka gyümölcsére, annak időpontot kell egyeztetnie a szerzővel a vivod@hotmail.com e-mail-címen. Mindemellett online is el tudják érni a kiállítást, a Facebook-oldalon keresztül. A kiállítás december 20-ig látogatható.
